Igencsak visszás, ahogyan valamilyen formában újra és újra napirendre kerülnek az új önkormányzati képviselő-testület ülésein a Matkovich Ilona polgármester családi érdekeltségi körébe tartozó felső rakparti vendéglátóhely üvegkalitkájának legalizálására, elfogadottabbá, sőt népszerűbbé tételére tett kísérletek különféle előterjesztések formájában.
A múlt heti rendkívüli döntéshozó közgyűlésen például ismét szavazott az ügyben a grémium, ezúttal három Duna-parti vendéglátóhely teraszépítési-, illetve fennmaradási kérelme, tervezési hozzájárulásra vonatkozó ígérvénye kapcsán, de az előterjesztés nem kapta meg a szükséges többséget, lekerült a napirendről.
Erre válaszul Matkovich fogyatkozni látszó vazalussai, no meg a magát Vác hiteles hírforrásának tituláló, de sokkal inkább a városvezetők szennyesének mosására, mások lejáratására, a helyiek félrevezetésére szakosodott hivatalos városházi honlap tollnokai a Duna-parti városfejlesztés kerékkötőinek próbálják beállítani a nem a polgármester kénye-kedve szerint szavazókat.
Az üvegkalitka mentegetése kapcsán nagy valószínűséggel a jövőben is számítani lehet bújtatott határozati javaslatokra, ébernek kell maradniuk azoknak, akik nem akarják a közjó érdekének hazudni a Matkovich-féle magánbiznisz(ek) felvirágoztatását.
A már-már szürreális történet folytatásaként még az sem lenne meglepő, ha a polgármester megpróbálná védett műemlékké nyilváníttatni a szóban forgó építményt, mondván: úgy kellett a patinás belvárosi összképbe, mint valamiféle szépségtapasz.
Átvitt értelemben egyébként máris műemlék az üvegkalitka: a politikusi gőg, a minden szabályt áthágó akarnokság, az önös érdekű hatalomgyakorlás emlékműve.