A holokauszt 80 emlékév kegyeleti alkalmai közben szeptember 15-én vidám, szórakoztató eseménynek adott helyet a zsinagóga arra emlékezve, hogy 160 éve készült el ez a később hányatott sorsú, de mára gyönyörűen megújult, országos műemléki védettségű épület.
Turai János templommentő hitközségi elnök – a társszervező Váci Közéleti Egyesület és a Hit Gyülekezete helyi közössége nevében is – az ünnepi rendezvényen díszvendégként köszönthette Dr. Kunos Pétert, a MAZSIHISZ és a Budapesti Zsidó Hitközég ügyvezető-igazgatóját, Pest Vármegye vezetésének képviseletében Imre Zsoltot, a Dunakeszi Járási Hivatal vezetőjét, Katona Miklóst, a Váci Piarista Kilátó Központ igazgatóját, illetve az eseményt igazán felemelő alkalommá tevő zenei programban közreműködő kiválóságokat, Klein Judit és Balogh Ferenc énekművészeket, Fellegi Balázs operaénekest, Jávori Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző-zongoraművészt (Budapest Klezmer Band), a zenei kíséretet szolgáltató Pánczél Kristófot, végül de nem utolsó sorban az ezúttal a konferanszié szerepét is betöltő Nógrádi Gergely írót, operaénekest, főkántort.
Az ünnepi műsor előtt Surjányi Lehel összefoglalta a neológ zsinagóga építésének, múlt századi hányatott évtizedeinek, majd máig tartó felújításának történetét.
Az 1841-1842-ben létrejött váci hitközség vezetése 1860-ban elhatározta, hogy a házaknál való imádkozások helyett zsinagógát fog építeni, amire széles körű gyűjtést hirdettek. 1861-ben miután a váci zsidó kereskedők és gyárosok, Óberlander Izidor téglagyárossal az élen összegyűjtötték a pénzt és az építőanyagot, tervezőt kerestek az építkezéshez.
A Magyarországon tartózkodó Abbis Cacciari olasz építőmestert bízták meg a tervek elkészítésével és az épület felépítésével, az Eötvös utcai telken. Innen ered az épület latin, romantikus építészeti stílusa, ami teljesen egyedi a magyarországi zsinagógák között. Az épület 1864 szeptemberében, éppen 160 éve készült el. Felavatását Vác első rabbija, Neumann Adolf végezte, több száz fős tömeg előtt. A zsinagóga az egyre gyarapodó váci zsidóságot szolgálta.
A ’20-as évek népszámlálásánál a város lakosságának már 20 százaléka vallotta magát izraelita vallásúnak. Ezért az épület kezdett egyre szűkebb lenni, így vele szemben egy kisebb zsinagógát is építettek a főút másik oldalán, amit 1962-ben a kommunista városvezetés lebontatott.
A holokauszt idején, 1944-ben az épület a gettó központi épülete volt, ahol embereket kínoztak és a nyilasok a munkaszolgálatosokat ott tartották az épület udvarán. Vácról 1600 személyt zártak gettóba, a környező településekkel együtt pedig több mint 2000 ártatlan személyt pusztítottak el.
A holokauszt után Budapestről egy kommunista zsidó szervezet, a MIOK felszámolta Vácon a zsidó hitéletet és a zsinagógát 1962-ben eladta a városi tanácsnak. Az épület új gazdája építőanyag raktárnak használta, amit lehetett, minden használható építőelemet kiszedtek belőle és eltulajdonították. A női karzatot lebontották, a nyílászárókat és minden mozdíthatót elvittek. Az épület teljesen romossá vált, a falak több helyen kidőltek, a tető beszakadt, hajléktalanok költöztek be, többször felgyújtották.
A városi tanács 1997-ben lebontását kezdeményezte, mivel veszélyessé vált a szomszédos óvodára, a lebontás időpontja is ki volt már jelölve. A bontási munkálatokat azonban Turai János megakadályozta és vételi szándékát jelentette be a romos épület megvásárlására. Hosszas alkudozások után 1998. szeptember 14-én saját vagyonából megvásárolta a romos épületet, annak telkével együtt.
Turai János ezután hozzálátott a romos épület feltárásához, tervek készültek az állagmegóvásról és felújításról, közben újjáalakította a Váci Zsidó Hitközséget, aminek az elnöke lett.Első intézkedése az volt, hogy a zsinagógát visszaadta a hitközség örökös tulajdonába. Az épület felújításával a mai napig nem hagyott fel, később kisebb pályázatok, MAZSIHISZ és önkormányzati segítségek jöttek, az épület egy évtized alatt megmenekült a pusztulástól annyira, hogy 2008. június 1-jén Schweitzer József országos főrabbi az épületet felavatta, és átadta a hitélet szolgálatába.
Az épület megmentése során minden helyi polgármester segített a lehetőségeihez mérten, pártállástól függetlenül, ez alól kivétel a jelenleg is hivatalban lévő adminisztráció, amely az előző képviselő-testület által kötött megállapodás ellenére kilépett a támogatói körből, ezzel közvetve jelentős kárt okozott az épületben.
A felújítás során 2021-ben és 2022-ben döntő fontosságú eredményt sikerült elérni: a magyar kormány támogatásával, Rétvári Bence államtitkár, országgyűlési képviselő közbenjárásának köszönhetően az épület teljes tetőszerkezete megújulhatott.
Az épület országosan védett műemlék, ami szerencsére Pest Vármegyéhez tartozik, ahonnan minden építészeti engedélyt, tanácsot soron kívül megkap a hitközség. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségétől ebben az évben kapott felújítási alapból megkezdődhetett az épület falazatának a feljövő víztől, sótól és salétromtól való végleges szigetelése, amit sajnos forráshiány miatt abba kellett hagyni. Ezért a hitközség kéri Magyarország kormányát és Pest Vármegye vezetését, hogy továbbra is segítsék az építési munkákat, hogy belátható időn belül az épületet maradéktalanul át lehessen adni a hitéletnek és be lehessen kapcsolni az országos vallásturisztika vérkeringésébe.
A bevezető történeti áttekintés után következő műsor szereplői pazar programmal örvendeztették meg a széksorokat zsúfolásig megtöltő hallgatóságukat mind egyenként, mind együtt, többször a közönség tagjait is bekapcsolódásra bírva, a jelenlévők meggyőződhettek róla, hogy a zsinagóga kiváló akusztikájával nagyszerű kulissza ilyen és hasonló eseményekhez, többen kifejezték reményüket, hogy a jövőben egyre több zenei rendezvény kaphat majd itt helyet.
Dunakanyar Régió/R. Z.
