EGY KULTURÁLIS SZÍNTÉR MEGMENTÉSÉNEK MARGÓJÁRA

A valóságtól, közszolgálatiságtól, igazmondástól végképp elrugaszkodott hivatalos városházi honlap a héten újra felbugyogta a világhálóra a K16 galériával kapcsolatos álságos Matkovich-mantrát a korábban sem a városi vagyon körébe tartozó ingatlan kezelői jogának két évvel ezelőtti átruházásáról, egyúttal ismét a polgárok arcába hazudták, hogy ezzel a kiállítóhely megszűnt szolgálni az itt élők és a városba látogató turisták kulturális igényét.

Ezzel szemben – mint az a váci és dunakanyari kötődésű alkotók munkáit is felölelő modern modern művészeti gyűjteménynek helyet adó galériában tartott minapi sajtótájékoztatón elhangzott – jobbára európai uniós forrásból végre lehetőség nyílhat a kiállítóhely régóta időszerű korszerűsítő-szépítő felújításának megvalósítására.

A városházi honlap beakadt bejegyzésében Matkovichék megjegyzik, hogy az ingatlan hagyományos váci hasznosítása miatt az önkormányzat több alkalommal jelezte és tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a nemzeti vagyonkezelőtől tulajdonba, de legalább további felhasználásra megkapják az ingatlant.

Na mármost (sántakutya magyarsággal szólva) valójában itt van az eb elásva: lehet, hogy a mostani rezsim előtti korábbi önkormányzat tényleg további kulturális célú hasznosítás érdekében szerette volna tulajdonba kapni az ingatlant, ám az már messze nem biztos, hogy a jelenlegi városházi potentátok nem valami más hasznosítást, esetleg kiárusítást képzeltek el.

Az unalomig szajkózott mantrában ugyanis az egyedülálló kiállítóhelyet szimplán Káptalan utca 16. szám alatt található 465 nm-es „kivett udvar és múzeum” meghatározással illeti a városházi honlap, mintha csak egy ingatlanhirdetésről lenne szó.

A városi vagyon kiárusítását a végletekig toló Matkovich-féle önkormányzati ingatlanügynökség minden jel szerint elsősorban dobra verhető épületként állt sorba a K16-ért, gyanítható, hogy hosszú távon nem akarták megtartani kulturális színtérként, de a valós szándékukat továbbra is sűrű, gyanús homály leplezi.

  • Való igaz: várhatóan a jövő év első felétől egy ideig tényleg nélkülözni kell majd a kiállítóhelyet, de azért lehet így, mert újabb fázisba érhet az ingatlan kulturális színtérként történő megmentése, amennyiben megszépülhet és egyúttal persze korszerűbbé is válhat a K16.
  • Ezzel szemben ki tudja, mi lett volna az épületegyüttes sorsa, ha a harácsoló-kiárusító Matkovich-féle városvezetés karmai közé kerül, ebbe talán jobb bele sem gondolni.