TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK NAPJA A HÉTKÁPOLNÁNÁL MENTŐS MISÉVEL, GAZDAG KULTURÁLIS PROGRAMMAL

Az idén egy szempontból biztosan Vác, a Hétkápolna kegytemplom és az 1848/1849-es honvédemlékmű volt a legkülönlegesebb helyszíne május 13-án az Emlékhelyek napja országos programsorozatának, ugyanis itt a Magyar Mentőmotor Alapítvány is képviseltette magát, s a program keretében Torma Joel atya, az egyházmegyei kórházlelkészség vezetője alkalmi szentmisét mutatott be, áldást kérve a mentő motorosokra, járműveikre, minden segítőre, különös tekintettel a váci mentőállomás munkatársaira.

A mentőmotoros hétköznapi hősök között még újonc Tóth Gergely előző nap átesett a tűzkeresztségen a szolgálatban. Fotó: Pomaházi Roland

A szertartás különösen érzékenyen érinthette a mentőtisztként már tapasztalt, de motoros önkéntesként még újoncnak számító Tóth Gergelyt, aki épp az előző napon úgymond átesett a tűzkeresztségen ebben a szolgálatban, miután – elsőként érkezve segítőként egy baleseti helyszínre – ellátott egy kritikus állapotban lévő sérültet, illetve levezényelte a további mentős teendőket egészen az ellátott kórházi gondozásba vételéig.

A templom előtti kis térre elhozott két speciális (kék-sárga) mentőmotor és a kollégák illetve a hallgatóság gyűrűjében Varsányi Zoltán, a Magyar Mentőmotor Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal kezdte mondanivalóját, hogy ez az alkalom egy új fejezet kezdete ebben a történetben, ugyanis ezután rendszeresen be szeretnének mutatkozni különböző nagy rendezvényeken, hogy arccal, névvel is megismerhetővé váljanak, nem csak beöltözve, sisakban.
Az alapítványi vezető (aki természetesen maga is motoros mentőtiszt) kiemelte: Vácott is dolgozik egy mentőtiszti autója az alapítványnak, sőt nemrég óta már tartaléka is van ennek a speciális rohamjárműnek.

Varsányi Zoltán három fő szempontot említett arra a kérdésre, hogy milyen szakmaiságot képvisel ez a 2009-ben létrehozott, stílszerűen az OMSZ „oldalkocsijaként” is aposztrofálható alapítvány, nevezetesen azt, hogy vannak a high-tech motorok, amelyekhez természetesen ugyanilyen nívójú felszerelés áll rendelkezésre, de a legfontosabb, hogy elit szinten képzett szakemberek, mentőstisztek és sok kompetenciával bíró mentőápolók sietnek a helyszínekre a kétkerekűek nyergében.

– Ha csak a járművet vesszük, ugye nyilvánvaló és magától értetődő, hogy egy motorral mozgékonyabban el lehet jutni egy-egy baleseti helyszínre, ahol sürgős mentős segítségre van szükség, egy mentőmotor adott esetben tizenöt-húsz perccel is gyorsabban odaér bárhova a négykerekű rohamkocsiknál, ráadásul mi olyan helyekre is oda tudunk férkőzni, ahova gépkocsival lehetetlenség. A bajtársaim már talán meg is mosolyogják ezt a mondatomat, de való igaz, hogy nálunk mindent halmozottan nehéz csinálni, csak meghalni könnyű, veszélyes műfaj ez a szolgálat, de szerencsére 2009 óta nem volt olyan balesetünk, ami nagyon súlyos következményekkel járt volna a bajtársaknak, kéztörések persze elő-előfordulnak, de ez velejárója ennek a hivatásnak, a motorok viszont pótolhatóak. És ezzel el is érkeztünk oda, hogy a bajtársak szupermenek, hiszen nagyon jól tudnak motorozni, gépkocsit vezetni, ugyanakkor az egyszemélyes ellátásban, mentésben is az elit kategóriába tartoznak, hiszen élesben a legtöbb esetben nincs „bé” terv az ő intézkedésük, helytállásuk mellett a további segítség érkéséig – mondta a kuratóriumi elnök mentőtiszt.

A mentőmotorosok bemutatkozása után Torma Joel atya megáldotta a jelenlévő szakembereket és elhozott járműveiket, illetve áldást kért minden bajtársra és minden, a mentést segítő bázisra, eszközre.

– Könyörgünk a mentésért, a mentőkért, a váci mentőállomásért, de nem elsősorban épületekért és járművekért akarunk imádkozni, hanem azokért, akik a mentést végzik. Hálával tekintünk az ő szolgálatukra, és kérjük a Jóisten segítségét, hogy amikor mi kerülünk olyan bajba, amikor szükségünk lenne arra, hogy minket ellássanak, akkor legyenek olyan szakemberek a mentőállomásokon, a mentőkben, a motorokon, akik segíteni tudnak nekünk. Kérjük Szent Kristóf védőszent közbenjárását, hogy mindenkor segítse a segítők szerencsés megérkezését – mondta az áldáskor az egyházmegyei kórházlelkészséget lassan egy éve vezető lelkipásztor, aki annak idején először egészségügyi szakiskolába járt, s ezt végezve a baleseti sebészettől kezdve a bőrgyógyászaton át különböző osztályokon volt gyakorlaton, miközben ápolást is tanult.

Egyházmegyénkben tizenegy kórházban és három szociális intézményben van jelen a szolgálat, ezekben az intézményekben dolgoznak lelki gondozóik, akik az egyházmegye alkalmazottai. Feladatuk, hogy a betegekkel lelki gondozói, mentálhigiénés beszélgetéseket folytassanak, Torma Joel atya elsősorban értük felelős.

Ugyanakkor egy korábbi interjúban erről a feladatáról szólva elmondta:

„Felelősnek érzem magam azért is, hogy meghívjam az atyákat, hogy segítsenek a kórházi betegellátásban, hiszen ez közös feladatunk; feladni a betegek kenetét, szentmisét tartani, gyóntatni, áldoztatni. Ezenfelül én tartom a kapcsolatot a kórházigazgatókkal, a kórházi vezetéssel vagy a szociális otthonok vezetőivel, tehát az egész szolgálatot koordinálnom kell…

…A lelki gondozás komplex pszichés és spirituális támogatás, betegkísérés, melynek módszere a gyógyító jelenlét, az empatikus meghallgatás; olyan segítő kapcsolat, ami Isten jelenlétében történik. Az a vágyunk, hogy ez a szolgálat valóban megjelenítse azt, amire Ferenc pápa mindig is hívja az Egyházat, azaz, hogy az Örömhírt továbbadjuk, megéljük a beteg emberekkel együtt. Keresztény szakemberként a lelki gondozói beszélgetésben abban a tudatban kell jelen lenni, hogy engem Isten küld a beteg ágya mellé. Holisztikus szemléletben akarunk lelki gondozni; egységben akarjuk látni a testet, lelket és pszichét.”

A program kultúrtörténeti keretét Molnár Zsolt plébánosnak a kegyhely történetéről szóló bevezetője, dr. Varga Lajos segédpüspöknek a templom üvegeblakainak ikonográfiáját ismertető előadása adta, továbbá Cservenák Péter helytörténész előadása az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc váci eseményeiről, az ország első honvédemlékművének felállításáról.

A kulturális programban kisebb komolyzenei blokkokkal közreműködtek a Bartók-Pikéthy Konzervatórium volt diákjai, népzenei alapú Petőfi versfeldolgozásokat adott elő Thoma Noémi, Silló Réka és Lászlófi Radna, zárásként pedig a Magyar Mentőmotor Alapítvány támogatását célzó jótékonysági koncert várta az érdeklődőket a Váci Harmónia Kórus előadásában.