RÉSZLETEK, ÉRTÉKELÉSEK A CSÜTÖRTÖKÖN ÁTADOTT PÜSPÖKVÁC LÁTOGATÓ- ÉS RENDEZVÉNYKÖZPONTRÓL, VIDEÓKKAL

Mint az esemény napján megírtuk, április 20-a helytörténeti szempontból abszolút kiemelkedő, de általánosabb értelemben is nagy jelentőségű dátumként íródhat be a krónikákba, ugyanis csütörtökön délután Marton Zsolt megyéspüspök, dr. Beer Miklós nyugalmazott megyéspüspök és dr. Varga Lajos segédpüspök közösen megáldották az egyházmegye legújabb központi intézményét.

A Galamb utcai egykori püspöki gazdasági épületegyüttes évtizedekkel korábban részben már új funkciót kapott konferenciaközpontként, médiastúdióként, ám az elmúlt három évben – a magyar állam mintegy 2 milliárd forintos támogatásával – teljesen új életre kelt, feltámadott, ahogy a házigazda főpásztor fogalmazott a még tartó húsvéti időszakra utalva.

Az új intézményegyüttes a PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont, benne turisztikai beléptető hellyel és szuvenír bolttal, kávézóval, cukrászdával, a püspökség központi intézményeit ellátó, de plusz kapacitással is bíró főzőkonyhával, médiaközponttal, egy teljességében 150 fős, ám kisebb szekciótermekre is osztható konferenciateremmel, kápolnával, közvetlen térkapcsolatban a Migazzi vendégházzal és a püspöki palota kertjével.

Az ünnepi eseményen Marton Zsolt megyéspüspök köszöntő beszéde után méltatta a központ megvalósítását Soltész Miklós, a Miniszterelnökég egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és természetesen Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár, a választókerület országgyűlési képviselője is, a díszvendégek sorában ott volt továbbá Nacsa Lőrinc vallási turizmusért felelős kormánymegbízott, dr. Tarnai Richárd, Pest Vármegye főispánja, illetve a városvezetés részéről Matkovich Ilona polgármester, Inotay Gergely és Kiss Zsolt János alpolgármester.
Az ünnepi eseményt Bogányi Tibor karmester, csellóművész tette teljessé bevezető és záró színpadra lépésével.

Az avató program különlegesen szívet melengető, nagy tetszést kiváltó momentuma volt, amikor Marton Zsolt megyéspüspök bejelentette, hogy főpásztori elődje közelgő 80. születésnapja alkalmát is megragadva a központ egyik fő helyszínét, a konferenciatermet Beer Miklósról nevezik el, ha beleegyezik – és a püspöktárs ezt, vastaps kíséretében, köszönettel, meghatódva elfogadta.

Az épület átalakításáról
A barokk kori váci püspöki palota egykori gazdasági épülete az elmúlt 2 évben komoly átépítésen ment keresztül. A felújítás keretében az épülettömb terei átszerveződtek és új funkciókat kaptak, hogy alkalmasak legyen konferencia- és rendezvény feladatok ellátására: 150 fős konferenciatermet, kápolnát, központi konyhát, kávézót, stúdiót alakítottak ki, és itt fogadják majd a püspöki palota és a székesegyház megtekintésére érkező látogatókat is.
Ezenfelül megújultak az épület gépészeti és elektromos rendszerei.
A 2 milliárd forintos beruházás a magyar kormány támogatásával valósult meg.

Az eredeti épületről
Vácon a Galamb utcában található tömb a püspöki uradalom gazdasági épülete volt egykor, eredeti nevén „kulcsárház”, azaz egyfajta gazdasági porta, amelyben présház, kocsiszín és bognárműhely is helyet kapott. Az épületet 1853-ban modernizálták és összekötötték a püspöki palota alatti kétszintes pincével, amely terménytárolásra és borospinceként szolgált.
Az épületben az elmúlt évtizedekben raktárak, irodák, garázsok voltak, a kötelező állagmegóvási munkákon felül jelentősebb átalakítás vagy felújítás nem történt, ennek következtében az épület vizesedett, állapota leromlott, további hasznosításra alkalmatlan volt.
A Váci Egyházmegye 2019-ben döntött arról, hogy az épület teljes felújításával egyben új feladatot is kapjon.

A látogatóközpont feladatáról és küldetéséről
Az új PüspökVác Látogató-és Rendezvényközpont feladatai és funkciói szerteágazóak.

  • Több más turisztikai célponthoz hasonlóan immár Vácon is megfelelő tájékoztatással, jegykiadással tudják fogadni a látogatóközpontban az egyházmegyei központ kincseit
    felkereső turistákat, akik innen indulhatnak majd a palota és a – jelenleg épp történelmi léptékű felújítás alatt álló – Nagyboldogasszony Székesegyház vezetett látogatásaira.
  • A központban emléktárgyak vásárlására, kávézásra is lehetőség nyílik majd.
  • A zarándokcsoportok számára nyitott kápolna a látogatáshoz kapcsolódó közösségi ima és kisebb liturgia megtartására is alkalmas tér.
  • A rendezvényközpont 150 fős konferenciaterme három szekcióteremre bontható, hangosítással, projektorokkal felszerelt. Belső egyházi rendezvények és külső céges
    rendezvények számára is szívesen ad helyet, valamint segítséget a rendezvények lebonyolításában.
  • A központ főzőkonyhája 600 fő maximális kapacitással működve ki tudja szolgálni a Püspökség központi intézményeinek igényeit és a helyszíni rendezvények catering
    igényeit is.
  • A PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont integrált működésre törekedve szállásigényeket is ki tud szolgálni az épülettömbhöz kapcsolódó, 2021-ben átadott Migazzi
    Vendégházzal (24 fős kapacitás), valamint az 5 perc sétára található Althann Vendégházzal (62 fős kapacitás) együtt. Mindkét vendégházban további szekciótermek vehetők
    igénybe, vagy azok kisebb létszámú, önálló rendezvények megtartására is bérbe vehetők.
    A látogatóközpont szívesen fogadja a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező
    aktív túrázókat is.

A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit. Az egyházmegye tárgyi értékeit minőségi módon kívánják bemutatni a nagyközönség számára. Cél továbbá az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés.

A „PüspökVác” név eredetéről
Az új látogató-és rendezvényközpont elnevezésének magyarázatához Vác város történelméhez kell visszanyúlni. A XIII. században a királyi városok mellett önálló fejlődést mutattak a püspöki városok, amelyek a püspököktől nyerték szabadalmaikat. A püspöki város elnevezés értékes jogi tartalommal bírt. Gróf Althann Károly püspök a 18. század elején Vác városát két részre osztotta, hét nyolcada a püspöké, egy nyolcad része a káptalané – az egykori püspöki tanácsadó testületé – volt. Mind a két városnak saját bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezésük Püspök-Vác és Káptalan-Vác város volt, amelyek 1859-ben egyesültek.

Az építkezésről és építészeti tervekről
A bontás és felújítás során régészeti szakfelügyelet kíséretében több megvédendő építészeti elemet tártak fel. Legizgalmasabbak a középkori elemeket is tartalmazó pince és városfal maradványok voltak, amelyek dokumentációja ismert volt, de betonkoszorú fedte és emiatt nem voltak megközelíthetők. A felújítás során kibontásra kerültek, a megfelelő feltárás és megóvás érdekében a kiviteli terveket módosították. A feltárás során előkerült leletek (pénzérmék, néhány faragott kő és falmaradvány) állami tulajdonként a városi múzeumba kerülnek.
A tervezési és műszaki felügyeleti feladatokat az OPTISOL Mérnöki Kft. látta el a Váci Egyházmegye megbízásából és a „Váci római katolikus egyházi épületek fejlesztése” (EGYH-EOR-20-P-0092) c. pályázat – Hitéleti konferencia és látogató-központ felújítása, átalakítása és bővítése a Galamb utcában projekt keretében.

„Új látogatóközpontunk eszköz a kezünkben küldetésünk megvalósításában, amelynek célja elsősorban Krisztus üzenetének az átadása. Isten áldja meg mindazokat, akik majd itt dolgoznak ezért a célért és azokat is, akik ide érkeznek – minden jóakaratú embert, bármilyen háttérrel jöjjenek is. Legyen számukra ez a hely találkozás Isten szépségével, jóságával és szeretetével! Ha ezt tudjuk feléjük közvetíteni, akkor érdemes volt megújítani az épületet!” – emelte ki az átadóünnepségen Marton Zsolt megyéspüspök.

Soltész Miklós államtitkár összehasonlításként megemlítette, hogy amíg Nyugat-Európában templomokat bontanak el, azoknak új funkciókat adnak, addig a magyar kormány és az egyházak igazi összefogásának köszönhetően az elmúlt években szerte a Kárpát-medencében 200 templom épült és 3700 újult meg.
„Az összefogás akkor kap értelmet, ha lelkileg is segítséget ad, ha a közösséget is erősíti. A magyar társadalom egyik legfontosabb értéke a család, amelyet minden módon óvni, támogatni és segíteni kell. Biztos vagyok benne, hogy egyházainkkal közösen az a törekvés, miszerint romboló ideológiákkal szemben a gyermekeinket meg kell védeni. Jöhet bármi is a világ nyugati, műveltebbnek mondott részéről, nekünk meg kell védeni a gyermekeinket az olyan ideológiákkal szemben, amelyek nem a természetre épülnek, amelyek természetellenesek. Ugyanígy nagyon fontos a magyar társadalom számára a béke, amit a keresztény közösségek közvetíteni tudnak a világban” – fogalmazott a politikus.
Ferenc pápa április végi magyarországi látogatása kapcsán reményét fejezte ki, hogy azokat a törekvéseket, amelyek a katolikus egyházfőnek is szívügyei – a családok, a gyermekek, az elesettek védelme, a békesség – „közösen meg tudjuk vallani a világ előtt.”

Rétvári Bence, Vác KDNP-s országgyűlési képviselője, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett, hogy ezeréves püspöki székhelyről van szó, a város ezer éve a magyar történelem elválaszthatatlan része, ugyanakkor megemlítette annak jelentőségét, hogy a történelmi vatikáni térképeken is kiemelt helyként jelölik Vácot, tehát a város ott van a katolicizmus világtérképein.
„Amikor a kormány úgy döntött, hogy turisztikai fejlesztések körében 4 milliárd forintos támogatást ad Vác épített környezetének javítására, akkor egy ezeréves örökséget erősített
meg” – jelentette ki a politikus.
A pápai látogatás kapcsán kiemelte, hogy nincs a világon még egy olyan ország, ahová Ferenc pápa kétszer ellátogatott volna, és nincs még egy olyan nemzet – utalt harmadik látogatásként a 2019-es csíksomlyói eseményre –, amelyet háromszor felkeresett volna, szavai szerint ez ékes bizonyítéka, hogy a Szentatyát a 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson mélyen megérintette az élet és a hit magyar családokban rejlő ereje.

„A „PüspökVác” egy új brandként jelenik meg Vác turisztikai kínálatában terveink szerint. Az elnevezés arra az időre utal, amikor Vác városát a katolikus püspökök arisztokrataként, gazdaságszervezőként, művészetpártolóként, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatokkal bíró meghatározó személyiségként jelentősen gazdagították” – mondta el Bozóky Anita, a Váci Egyházmegye turisztikai vezetője.

Ádovics Éva építészmérnök, a kápolnaépület tervezője így nyilatkozott: „A kápolna építészeti megfogalmazása a mi hitvallásunkat is kifejezi. A meglévő épület robusztus kőfalainak oltalmazó karjaiból nő ki, a múltból építkezve, azt tiszteletben tartva, a jövőt elővetítve tud teljesen új, korszerű lenni. Reméljük, a napi fáradtság után jóleső érzés lesz a letisztult, erőt, és nyugalmat sugárzó falai között megpihenni, feltöltődni, új erőt és lelki békét nyerni.”

Építkezés fotósorozat: https://youtu.be/EpbNriXTmnQ
Drónfelvétel: https://youtu.be/FCmvKnQecMY
Videófelvétel: https://youtu.be/pwnF6KSvt_w