PUSTOL A HÓ: SZARVAS JÓZSEF VOLT A VENDÉG A PIARISTA KILÁTÓ KÖZPONTBAN

Gajdó Delinke Szelíden és szilárdan c. előadása után újabb előadást láthattak az érdeklődők városunkban a Váci Dunakanyar Színház alapító-igazgatója, Kis Domonkos Márk vezette Déryné-program keretében, pénteken este Szarvas József, a Nemzeti Színház társulatának egyik vezető színművésze volt a vendég a Piarista Kilátó Központban „Pustol a hó…” című életregény előadásának részleteivel.

„Könnyű neked, Szarvas Józsi…” címmel közösen írt könyvet Szarvas József és Bérczes László, a 2018 nyarán megjelent életregény nyomán készítették el a „Pustol a hó” című színházi előadást.

Egy hatvanéves férfi egy pillanatra megáll, visszanéz, hogy találkozzon önmagával. Találkozzon a tanyasi kisfiúval, a debreceni henteslegénnyel, a Csokonai Színház segédszínészével, a „fekete vonaton” jövő-menő színészhallgatóval, a Vígszínház, Kaposvár, majd az új Nemzeti Színház színészével, a viszáki Tündérkert és Kaszás Attila Pajta Színház gazdájával… Egy pillanatra megáll, aztán indul, folytatja útját. Például ezzel az előadással.

Az előadás kapcsán – többek nevében és konkrét kérésére – megkérdeztük Szarvas Józsefet, hogy de mit is csinál a hó, amikor pustol?

Nos, hát arról van szó, hogy azon a vidéken, ahonnan a művész származik, mind a mai napig szóhasználatban van a pustol kifejezés arra az esetre, amikor metsző szélben havazik szakadásig, s az orkán szinte vízszintesen fújja a dermesztő hidegben már-már ütőssé váló pelyheket, a vándorok nem kis nyűgére.

És hogy miként jön ez össze azzal, hogy könnyű neked, Szarvas Józsi? Az előadás során elhangzik: amikor egyszer egy hölgy kolléga ezt a megállapítást tette rá valamelyik közös darabjuk próbái során, s ő visszakérdezett, hogy miért is, azt a választ kapta, hogy „mert nehéz gyerekkorod volt”. Na ez meg szent igaz, hagyta rá, s erősíti meg a darabban is, hozzátéve, hogy de szép, őszinte és – testben-lélekben – megizmosító is egyúttal.

A darab amúgy tárgyi értelemben igen eszköztelen: néhány felnagyított családi-, gyerekkori-, pályafutási fénykép, egy kis fejű kapa, terítős asztal petróleumlámpával, ennyi elég is ahhoz támpontként, hogy Szarvas József belerántsa közönségét a mikrokozmoszába, bemutassa „vendégeinek” élete számos fontos kísérőjét, fő- és mellékszereplőjét, akik közül ma már azokra is egyre inkább szeretettel gondol vissza, akikre egykor esetleg megorrolt valamiért.

A Piarista Kilátó Központ ezzel az esttel ismét bizonyította, hogy egyre fontosabb kulturális-, közéleti színtere a városnak, lett légyen szó akár zenei, akár színművészeti előadásról, akár aktuálpolitikai témájú fórumról, akár különféle vetélkedőkről, legközelebb, 18-án és 25-én éppenséggel filmvetítésre várják itt a közönséget, műsoron a Memento Mori – A váci legenda című alkotás.