ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉST TARTOTT A VÁCI FIDESZ-KDNP

Vác több helyszínén is megemlékezést tartott a helyi Fidesz-KDNP szervezete március 15-én, az 1848-as forradalom- és szabadságharc 175. évfordulóján.

A megemlékezők először a Petőfi-emléktáblát koszorúzták meg a Báthori utcában, majd közösen a Kossuth térre vonultak, ahol Kossuth Lajos szobra előtt tisztelegtek. Ezt követően a Honvéd emlékműnél hajtottak főt.

Koszorúzás a Petőfi-emléktáblánál
Főhajtás Kossuth Lajos szobránál
A megemlékezők közösen énekelték a Himnuszt

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

A „Pilvax-kör” – az élén Petőfivel – előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Így született meg a sajtószabadság.

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték, majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé.