Tizenöt. Jegyezzük meg a számot, vagyis bontsuk ketté hat északi, és kilenc déli nyomvonal tervezetre. Pontosan ennyi variáció közül választhatott (volna) Vác önkormányzata, hogy tovább lendüljön az inga, és újabb fázisába léphessen a sokszor ígért, de eddig meg nem valósult váci Duna híd.
Mielőtt folytatnánk, itt szögezzük le: a Magyar Állam nagyon komoly, minden szakmai szempontot figyelembe vevő terv elkészítésével bízta meg a Roden Mérnöki Iroda Kft.-t, amelynek az iroda eleget is tett. A hatástanulmányon több mint egy éven át dolgozott a cég, körbe járva minden létező változót. A munka 298 millió forintjába került a Magyar Államnak.
Vagyis elég vastagon megdőlt az unásig dafke váci vezetésnek az a tételmondata, hogy a híd „folyamatos választási ígéret” lett volna csak. Hát, nagyon nem.
A szándék ennél komolyabb nem is lehetne. Csak hát… Frau Dafke és Von Feljelentő városában hiába mindenha szándék. De miért is? Dióhéjban: mert a két leginkább javasolt nyomvonal egyike a belvároson, a másik pedig az iskolavároson haladna keresztül. És szerintük ez megengedhetetlen. Sőt, mi több, elfogadhatatlan, plánehogy egyenesen felháborító!
Épp ezért: „Önkormányzatunk ezúton is biztosítja városunk lakosságát, hogy ezen és minden további, a váci emberek életére erősen negatív hatással (sic!) bíró kormányzati elképzelés ellen a leghatározottabban fel fog lépni. Nem engedjük, hogy érdekeinkkel szemben, egészségünk, nyugalmunk és gyermekeink élete ellen valósítsanak meg átgondolatlan terveket.”
Hát ennyi. Amúgy szakmailag. Nem, és kész. Punktum. Ugocsa non coronat, Vaciensis non pontes. Ugocsa nem koronáz, Vác nem épít hidat.
Egyébként javaslunk egy szolid tanulmányutat a tisztelt képviselő-testületnek a közeli Esztergomba. Ugyan lássák már a saját szemükkel, hogy a Mária Valéria híd, amely ráadásul Magyarország és Szlovákia közti átjárást biztosítva jóval nagyobb forgalmat bonyolít, mint a tervezett váci híd, hogyan fut rá a közvetlenül a belvárosba vezető Táncsics Mihály útra, és a Nagy Duna Sétányra. És hogy ez árt-e, vagy használ Esztergomnak?
Száz szónak is egy a vége: nem akarásnak nyögés a vége. Akarásnak meg híd. Tessék erről megkérdezni Ipolydamásd és Helemba lakóit. Ahogy Helemba polgármestere fogalmaz a már álló, de még át nem adott Ipoly hídról: „Mi eddig egy zsákfalu voltunk. Ha tetszik: itt ért véget Szlovákia. Ha a hidat használatba vehetjük, ezen túl itt fog kezdődni.”
No ez az, amit Frau Dafke, ha meggörbül se fog megérteni soha.
MJP