NÓGRÁDI GYÖRGY BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKÉRTŐ VOLT A VÁCI POLGÁRI ESTEK SOROZATÁNAK NOVEMBERI VENDÉGE

Ahogy az a Váci Polgári Est sorozat novemberi előadásának bevezetésében is elhangzott, ez a kezdeményezés nem pusztán közérdekű témák neves előadó-vendégekkel történő közös elemzésére szolgál, hanem közösségépítés is egyben. Nos, az érdeklődő közösség egyre nagyobb létszámú, szemmel láthatóan folyamatosan bővül a vendégkör, a „törzsvendégek” mellett rendre megjelennek a közönség soraiban új csatlakozók is. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő előadása minden korábbi sikert, aktivitást felülmúlt.

Az est bevezetéseként az ötlet- és házigazda, Rétvári Bence országgyűlési képviselő röviden beszámolt a választókerületben legújabban megvalósult beruházásokról, illetve azokról az újabb döntésekről, amelyek számos további fejlesztés elindítására adnak lehetőséget.
Rétvári Bence elöljáróban kiemelte, mennyire fontos a települési önkormányzatok legújabb közös megnyilvánulása, az, hogy – Szita Károly kaposvári polgármester kezdeményezésére – a hazai helyhatóságok több mint nyolcvan százaléka kéri együttesen a brüsszeli szankciós politika megváltoztatását, másrészről pedig saját jogon járó, egyelőre visszatartott uniós forrásaik folyósítását.

– Nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy a magyar települések és a magyar emberek igyák meg annak a levét, hogy hibás döntések születnek sorozatban uniós szinten. Annak ellenére, hogy nehéz volt a vírusválság is, annak ellenére, hogy benne vagyunk egy energia- és egy háborús inflációs válságban, annak ellenére, hogy a szankciók mindenkit térdre kényszerítenek, csak azt nem, akit kellene, nos mindezek ellenére ez nem jelentheti idehaza a fejlődés megtorpanását, a gazdaság befagyását. Megpróbálhatják visszatartani a forrásainkat, szankciókkal is sújthatnak minket, de ennek nem lehet az a következménye, hogy a magyar kistelepüléseken megálljon a fejlődés. Tehát nincs olyan nehézség, ami miatt a kormány megnyirbálná, visszafogná a családok, a települések támogatását, sőt, jövőre is bővíteni fogjuk ezeket a támogatásokat – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.

Számszerűsítés gyanánt kiemelte: az idei év mérlegének megvonásaként elmondható, hogy eddig nagyjából 8,7 milliárd forint idei településfejlesztési támogatást lehet említeni, illetve a legújabb döntések további 1,6 milliárdra rúgnak, tehát 10 milliárd körüli a végösszeg akkor, amikor háborús szankciós év van, amikor épphogy kijöttünk a koronavírus járványból.
– Bízom benne, hogy nem tudják a terveinket és az itt élő embereknek az élni akarását megfojtani, megakadályozni, ebben szépen megyünk tovább, és ebben mindenféle okoskodás és kötözködés, a magyar baloldal mindenféle gáncsoskodása sem fogja a kedvünket szegni – szögezte le Rétvári Bence.

A helyi kérdés, helyi helyzet, helyi jövőkép vázolását követően aztán következett az előadó vendég, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő rövid bemutatása, majd az orosz-ukrán háború eddigi alakulásának, globális kihatásainak elemzése kérdezz-felelek formában.
A háború kirobbanásának előzményeként a biztonságpolitikai kérdésekben megkerülhetetlen szaktekintélynek számító vendég visszakanyarodott a hidegháború utáni német egység kialakulásáig.

A közvetlen előzményekben visszanyúlhatunk a német egységig, addig, amikor az NDK öt tartománya egyesével belépett a szövetségi köztársaságba, amivel létrejött a mai egységes Németország. A Németország és a Szovjetunió közötti területek, valamennyi volt szocialista ország belépett a NATO-ba, EU-ba. A szovjet bomlás nyomán három balti állam pillanatok alatt belépett a NATO-ba, EU-ba, elképesztő módon elnyomják az ott élő orosz kisebbséget, és elkezdődött az élet-halál harc Belorussziáért és Ukrajnáért.

Utóbbi hivatalosan ’91-ben jött létre, elsőként Németország és Magyarország ismerte el, és itt megint sorrendbe állíthatunk tényeket:

– Ukrajna alapszerződéseinek volt egy olyan mondata, amely úgy hangzott, hogy elismeri Ukrajna határait most és a jövőben, ez utóbbiról volt vita, de mindenkivel ilyen alapszerződést kötöttek,

– amióta Ukrajna van, vagy oroszbarát vagy nyugatbarát kormányai voltak,

– a legközelebbi, de lassan már szintén történelmi távlatú közvetlen előzmény a krími háború, hiszen ezzel elkezdődött a most egyre inkább eszkalálódó orosz-ukrán szembenállás – emlékeztetett Nógrádi György.

A február 24-i orosz invázióindítás kapcsán megfogalmazta azt a határozott véleményét, hogy mivel akkoriban Zelenszkij népszerűsége tíz százalék alatt volt, Ukrajna gazdasága meg romokban, így a háború elindítása nem volt logikus és nem volt célszerű, mert a rendszer nagy valószínűség szerint záros határidőn belül „önerőből” összeomlott volna.

A mostani helyzetet három dologgal jellemezném:

– Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna az egyetlen ország, ahol nincs korrupció,

– azt is szétkürtölte, hogy a rakétacsapást Lengyelország ellen az oroszok csinálták, ezzel szemben erre már az amerikai elnök sem volt hajlandó felvenni a telefonját,

– az ukrán vezetés bejelentette, hogy azt várja a szövetségeseitől, hogy ne akarjanak fegyverszünetet és békét, mert katonai győzelemre törekszik, bármelyik mondat elképesztő sületlenség, pont – jelentette ki Nógrádi György.

Világbotránynak minősítette a német külügyminiszter két megnyilatkozását, egyrészt azt, hogy ez egy megsemmisítési háború, mint emlékeztetett, ezt a szót Hitler használta, rajta
kívül senki más, másrészt szóba hozta ugyanezen politikus azon szövegét is, hogy téli spórolás kell, ilyet 1933 telén szintén Hitler mondott.

Bár a politikai mainstream vonal szerint el kell menni a falig, hogy a háború Oroszország vereségéig tartson, a polgárok egyre több helyen elkezdtek kimenni az utcákra, tiltakozva a háború, a szankciós politika folytatása ellen, Zelenszkijt is mind többen kezdik megunni, az ottani belső politikai helyzet is borzalmas, ha csak két hétig nem kapna katonai és pénzügyi támogatást, összeomlana ez a háborús pszichózisra épülő, ukrán politika, meglátjuk, meddig marad a hatalomban a fővezér – fogalmazott Nógrádi György.

Dunakanyar Régió/VO