„In Dreams Begin Responsibility” „Az álomban kezdődik a felelősség” – dolgozószobájából megosztott képe szerint ez olvasható Matkovich Ilona mögött a falon. Mielőtt e cikk lényegi mondandójára kitérnénk, szenteljünk rövid pár sort erre az idézetre. Az eredeti szöveg William Butler Yeats 1914-ben kiadott verseskötetéből származik. Yeats valószínűleg maga találta ki, de a forrást egy „régi színdarabra” vezette vissza. Aztán 1937-ben egy amerikai költő, bizonyos Delmore Schwartz írt ezzel a címmel egy novellát, amelynek lényege, hogy az író mintegy régi némafilmként látja szülei történetét egy moziban ülve, és ahogy az ősök élete halad, ő egyre haragosabb azért, mert nem tud beavatkozni.
Azt, hogy milyen tanúsággal szolgál ez a mondat Matkovich Ilona számára, csak találgatni lehet. Mindenesetre jó lenne, ha végre felébredne, és álombéli felelőssége helyett viselné a valódit. Mert amit most a deákvári posta „megmentése” ügyében (nem) tesz, az minden, csak nem felelősségteljes. Egyébként pedig a szokásos. Frau Dafke bevágja a durcást, mert nem veszi fel neki a telefont a Magyar Posta vezetősége. Igazából – Micimackóval szólva – érzelmes lenne ez, ha nem lenne szánalmas.
Tisztelt Polgármester Asszony!
Tájékoztatásul közöljük, hogy ha történetesen sikerült volna elérni a Magyar Posta vezetőségét, azzal sem ment volna messzire. A cég ugyanis 100 százalékos állami tulajdonban van, és mint ilyen, vonatkozik rá az a közelmúltban hozott kormánydöntés, miszerint kötelező jelleggel 25 százalékkal csökkentenie kell gázfelhasználását. A cég vezetőinek mindössze annyi mozgástere van, hogy eldöntsék, ezt hogyan érik el. Eldöntötték. Be fognak zárni hivatali épületeket a fűtési szezonra.
El kell keserítenem Polgármester Asszony, de ez nem kívánságműsor. Vácon három postahivatal működik. Törvényszerű, hogy egyik bele fog esni a bezárási hullámba. A Nagyposta értelemszerűen nem. Akkor melyik legyen? A Földváry-téri, vagy a deákvári? Vagy, van egy harmadik lehetőség: bele tetszik nyúlni abba a lekötött kétmilliárdba, be tetszik kopogtatni az illetékes minisztérium illetékes ajtaján, és le tetszik ülni tárgyalni arról, hogy mennyivel tud beszállni a költségekbe. Így lehet megmenteni a deákvári postát. De úgy nem, ahogy Ön akarja. Dafke jelleggel megsértve, hogy nem veszik fel magácskának a telefont.
Ha megengedi (tudom, hogy nem, de hátha), figyelmébe ajánlanék Delmore Schwartz helyett egy Magyarországon talán közismertebb, és mindenképp magyarabb költőt, Vörösmarty Mihályt. Az ő mondata így hangzik: „Mi dolgunk a világon? Küzdeni/erőnk szerint a legnemesbekért.”
Nem gondolja, hogy jó lenne elkezdeni?
MJP