Napról napra nő a Kőhíd lakópark polgárainak elégedetlensége a Matkovich fia, Pajor-féle építkezés okozta káosz, valamint óriási az elégedetlenség Kászonyi Károly képviselői tehetetlenkedése miatt. Hájas Attila állt e nehéz napokban a közössége élére és összegyűjtötte a polgártársai nehezteléseit. Egy interjút adott lapunknak, ahol igyekszünk most megismertetni önökkel az építkezés okozta áldatlan állapotokat és a posztjára teljesen alkalmatlan képviselőt.
Hájas Attila (HA): Úgy láttuk, hogy eddig érdemben csak a VácOnline igyekezett bemutatni az itteni valós helyzetet. Ezért fordulunk most a szerkesztőséghez, hogy nem csak egy alkalommal, hanem ezen túl rendszeresen egyféle Buki Híradóval segítse informálni Vác lakosságát, hogy mi történik itt a város szélén. A választókörzetünk lakóinak nagy igénye lenne erre, mert Kászonyi Károly képviselő számtalanszor bebizonyította, hogy végképp nem számíthatunk rá. Az itt lakók panaszait pontokba szedve összegyűjtöttem, ezt szeretném elmondani a lap olvasóinak.
VácOnline (VO): Se a polgármester asszony, se a képviselőjük nem hívott itt össze lakógyűlést?
HA: Mélyen hallgattak akkor is, amikor már a motoros fűrészek vágták a fákat. Kénytelenek voltunk egy kis tüntetést szervezni, amiről a VácOnline részletesen beszámolt.
VO: Kérem, foglalja össze, mi mérgezi most az itt élők mindennapjait?
HA: Folyamatosan gyűlnek a problémák, de senki sem segít megoldani azokat. Ezúttal tizenhárom nehézségünket osztanám meg önökkel:
- Az itt lakók megkerestek, hogy a garázssoron körülbelül három-négy hete nincsen áram, az építkezés során ástak egy árkot, akkor elvágták a földalatti vezetéket, így a garázssoron most nem égnek a nagy reflektorok. Attól tartanak a tulajdonosok, hogy így most könnyebben betörnek, és azért fordultak hozzám, mert hiába kérték képviselőnket, nevezzük meg, Kászonyi Károlyt, de semmi sem tett értük. Azóta is minden sötétbe borult. Mondták, hogy kijött már az áramszolgáltató, de ha volt, akkor sem lett semmi eredménye. Hiába fordultunk az építkezés üzemvezetőjéhez. A garázssort főként idősek bérlik vagy tulajdonolják, eddig három reflektor tartotta messze a betörőket, akik a lámpák felszerelése előtt gyakran feltörték a garázsokat. Sokan azt rebesgetik errefelé, hogy az építtetőnek igénye lenne erre a területre, csak remélni tudjuk, hogy ez rosszindulatú pletyka.
- A másik probléma a játszótér, ami pont ott van pár méterre az építkezés közvetlen közelében. Ha egy édesanya átmegy oda, akkor nagyon bátornak kell lennie. Az építkezés zaját hallják, a kamionok zúgását, a benzingőzt szívják. Ez így nem jó senkinek. Por lepi a padokat, óriási zaj van, s ahogy fordulnak a kamionok az építkezéshez, az több mint veszélyes a gyermekek és édesanyjuk számára. Sokszor a hatalmas járművek nem férnek be a munkaterületre, ezért a játszótér oldalában állnak meg, gyakran órákig járatják a betonszállítók a motort, a téren és a szomszédos házakban pedig szívhatják a büdös dízelfüst szagát. Ilyenkor az anyukák meg sem tudják közelíteni a játszóteret.
- A Kőhíd utca egy egyenes út. Ezen az autók úgy száguldanak, mintha a 2-esen mennénk. Szintén kértük arra a képviselő urat, hogy szeretnénk két forgalomlassító fekvőrendőrt nagyon-nagyon sürgősen, addig, amíg egy végzetes tragédia nem történik. Háziállatokat már elütöttek, kocsik csattantak itt össze. Persze ebben az ügyben is hiába szóltunk, a válasz újra egy kifogás volt, Kászonyi azt mondta, nem a városé az út, nem tud mit tenni. Az a baj, hogy megint látszott rajta, hogy nagyon nehezére esett a kérés teljesítése. Pedig nem lennének nekünk itt luxusigényeink. Megértenénk, ha nincs pénz, akkor az itteniek sem kérhetnek olyat, ami kiemelkedően sokba kerül, ez pedig nem volt az.
- Az egyik házsor előtti nagy parkoló nincs feltöltve, nincs jól kiszintezve, így már egy kisebb csapadék esetén is a kertbe, a házakba folyik be az esővíz. Ezért is körülbelül már egy éve szóltam Kászonyinak, aki kijött, megnézte, sűrűn jegyzetelt, ígért fűt-fát, majd elment, és azóta sem tett semmit.
- Egész nap tart a kopácsolás, a zajongás az építkezésnél. Nincs semmilyen nyugalmunk szinte egyetlen napszakban sem, gyakran szombaton sem. Hétfőtől szombatig reggel héttől este hatig tart a kibírhatatlan csörömpölés, amihez még hozzájön a kamionok, a szállítóautók lármája.
- Újabban érdeklődők lepik el a házak előtti parkolóinkat, garázs bejáróinkat, és ebben a hétvégére sincsenek tekintettel. Elfoglalják a parkolóhelyet, beállnak a járdára, ahol várják őket az ingatlanosok.
- A villanyoszlopokra, a közeli utcákban és a 2-es úton táblákat helyeztek el. Nekünk eddig hasonló tilos volt, kíváncsiak lennénk, hogy szabályos-e a kihelyezésük?
- A közeli utcákban a forgalom óriásira növekedett és a lakások elkészülte után várhatóan még jobban megnövekedhet. Ez az út nem erre készült, valószínűleg nem fogja elbírni ezt a forgalmat. Járda nincsen, a kerékpározó gyerekek nagy veszélynek vannak kitéve, főleg a játszótérnél.
- Mivel a Kőhíd utca egyenes, itt megy mindenki. Becsatlakozó utak vannak, de ez az utca jobbkezes, amit vegyünk főútnak, és aki jönne ki a Háló közből, illetve a Varsa közből, azoknak elsőbbséget kéne adni, de senki nem veszi figyelembe. Azért szükséges lenne egy kötelező elsőbbségadás tábla ide. Ezt is hiába kértük már a képviselőtől.
- A 2-es út mellett az elektromos boltig nincs közvilágítás. A téli időszakban sötétben kellene hazabotorkálunk ezen az úton a sportcsarnokból. Így hát a főúton a szembe forgalomban kell hazajönnünk, vagy térdig érő hóban vagy sárban kell gyalogolnunk. Azt kértem a Kászonyitól, hogy öt éven belül próbáljon minden évben pár méter utat leaszfaltoztatni. Mindent megígért, így lesz, úgy lesz. Nem tett végül azóta semmit sem!
- A laktanya (diákváros) melletti járda életveszélyes a betonkerítés miatt, van ahol már kidőlt, és sok helyütt össze-vissza áll. Annyi áll rajta: vigyázz, életveszély!
- A Boronkayba és a Madáchba járó gyerekeknek nincs járdája. Számtalanszor megyek a kisváci boltba gyalog, és amikor esik az eső, kerülgetjük az iskolásokkal a tócsákat. Még a gyerekeket sem kímélik az iskolavárosban.
- Van a garázssor mögött egy terület, ahol az új önkormányzat megalakulása óta először vágták le a füvet. 70 centiméter magas volt. Az persze örvendetes, hogy lekaszálták végre, de bosszantó, hogy nem szedték össze.
VO: Mivel próbálkoztak még Kászonyinál?
HA: A parkoló ügyében egy éve beszéltem vele személyesen. Ki is jött egyszer, megnézte és sűrűn jegyzetelt. Ez már egy jó éve történt, ígért mindent, de semmit sem tett.
VO: A testületi ülésen szólt-e bármikor is valamit e közösség ügyeinek intézése érdekében?
HA: Nem tudom. Én úgy gondoltam, hogyha felszólalt volna, akkor csak jelezte volna. Nem tudunk róla.
VO: 2019-ben választották meg őt. Azóta Kászonyi tartott-e itt lakógyűlést, vagy volt-e bármiféle fóruma?
HA: Őszintén szólva, nem tudom, hogy tartott-e, nem is folytam még annak idején bele.
VO: Kászonyi hogy viszonyult az építkezéshez? A vállalkozóról tudjuk, hogy a munkálatok megkezdése előtt nem tájékoztatta a környék polgárait, hogy mi várható, hanem csak egy napon kiküldte a favágóit, akik nekiestek a fáknak, csak úgy hullottak a madárfészkek. Szóval a körzet képviselője tartott-e lakossági fórumot, a városháza divatos szavával élve, társadalmasította-e azt, ami önökre várhat?
HA: Tavaly volt kinn valamikor, amikor szóltam neki, mielőtt elkezdődött az építkezés. Akkor még csak velem találkozott, megígért mindent, hogy minden rendben lesz. Másodszor is kijött, amikor nekilendült az építkezés, és sorra előkerültek azok a problémák, amelyek mindmáig megkeserítik az életünket. Kiss Zsolttal érkezett, de ő, mint a körzetünk képviselője hallgatott, végig csak Kiss alpolgármester beszélt. Úgy tett, mintha nem is ő lenne a képviselőnk, úgy állt közöttünk, mint egy felülről rángatott báb, mi meg amikor fölháborodva mondtuk, soroltuk a gondjainkat, csak bólogatott, csak bólogatott, ennyi…
VO: Hogy látják a Kőhíd lakópark lakói a képviselő hozzáállását? Milyen egyébként az itteniek között a beágyazottsága?
HA: Elsősorban az ő sara, hogy Kisváctól erre kifelé a világon semmi sem történt e három év alatt, pedig nem lenne tőlünk akkora kérés, hogy 5 év alatt legalább 100 millió forintot rászánnának arra a váci városrészre, ahol már többen laknak, mint egy faluban. Itt ’19 óta semmiféle fejlődés nem volt. (Egyedül csak a játszótéren történt némi felújítás.) Ezt a lakóparkot nagyon elhanyagolták.
Kászonyi Károly, Csörögön lakik. Ez egy nagy távolság, Csörög olyan messze van tőlünk, amilyen messze van Bukitól Kászonyi Károly. Nem tud leállni egy beszélgetésre velünk, nem ismer itt szinte senkit, nem ismeri se Pistát, se Jóskát, se Lali bácsit, és főként nem tudja és sajnos nem is érdekli őt, hogy mik a problémáink.
Így hát három év tehetetlenkedése után a lakóközösség zöme nem tartja már indokoltnak, hogy Kászonyi tovább képviselje őket, már nem kérünk belőle. Már nem akarunk kérni tőle, már nem akarunk vele beszélni sem, csak azt szeretnénk, hogy hagyja el ezt a körzetet, és adja át egy olyan embernek a képviseletünket, aki tud az itteni emberekkel beszélni, tud róluk gondoskodni, meghallgatja őket.
Kászonyi, ha most lenne benne egy kis becsület, akkor letenné az asztalra a képviselői mandátumáról való lemondását. Szemmel láthatóan meghaladja őt ez a feladat. Nem ismerte meg ezidáig a lakókat, nem érdekli őt az itteniek nehézségei, semmiféle közös hang kialakítására nem törekedett. Mindenkinek jót tenne ha elmenne, és átadná a helyét egy valóban alkalmas személynek, egy olyan közéleti embernek, akit tényleg érdekel a helybéliek igénye, szót ért velük és persze lehetőleg közöttük is él, így őt bármikor felkereshetik a választók.
Ennyit szeretnénk csupán, de ezt minél hamarabb. Szeretnénk, ha lemondana, amíg még el tudunk válni barátságosan, nem kellene kihúznia neki ezt a két évet, lássa be magától, hogy nem megy ez neki. Férfiasan mondja ki végre magának is, hogy nekem ez sok. Adja át a mandátumát!
Fotók: környező lakók/VácOnline