Amióta a Váci Dunakanyar Színház – vitathatatlanul Matkovich Ilona kormánnyal szembeni fraudafke politizálása nyomán – már nem állami támogatású, kiemelt színházművészeti műhely, egyre-másra plusz pénzösszegeket kell biztosítani az intézmény működéséhez önkormányzati forrásból. A júliusi képviselő-testületi ülésen újabb tíz millió forintot szabadított fel erre a célra döntéshozó többség. Az előterjesztő természetesen dr. Varga Katalin ügyvezető volt, aki – és ezt sem lehet elégszer hangsúlyozni – annak idején csúfosan elbukott a színházvezetői poszt szakmai előminősítésén, ám város-félrevezető főakarnoksága és csapata mégis rábízta a feladatot.
A veszteség kialakulásához vezető állítólagos fő körülményeket vélhetően jól kitárgyalták előzetesen bizottsági szinten, na jó, fogadjuk el ezt a lózungot, aminek nagyjából annyi lehet a valóságalapja, hogy az összefogyás frakció érintett tagjai, külsősökkel kiegészülve pletykálkodhattak egy sort előzetesen színházi- meg celeb kérdésekről. Ám a lényeg a testületi ülésen hangzott el ismét, amikor Mokánszky Zoltán képviselő emlékeztetett, hogy nem lenne itt semmi gond az intézmény finanszírozásával, ha az önkormányzat nem utasítja el az állami szerepvállalást. Viszont – ahogy megfogalmazódott – Matkovich Ilonáék ellehetetlenítették ezt azzal, hogy egyértelműen politikai okokból boszorkányüldözést indítottak a korábbi színházvezetéssel szemben, aztán nem vették figyelembe a szakmai előminősítést az új igazgató kiválasztásánál, majd büszkélkedni kezdtek, hogy önállóan is megoldják a színházfenntartást.
Hát, a jelek szerint nem tudják megoldani, felsülőben vannak ezen a téren is!
A kérdéshez a szavazás előtt komolynak ígérkező, aztán mondatról-mondatra egyre ellaposodóbbá, nevetségesebbé váló hozzáfűzést tett a bújtatott önkormányzati állásokból is fizetett, mindenhez is (korábban a hajléktalanellátáshoz, most meg strandi munkákhoz) értő Tótváradi-Nagy Bence jobbikos képviselő. Szerinte a VDSZ felívelésének jele, hogy ezután stand-up comedy hakni előadásokra is beülhet itt a közönség a széksorokba, de itt rögtön kérdezzük, ezeknek nem inkább a művelődési központban lenne a helyük? Illetve felhívjuk a figyelmet, hogy nevezett szivárványos döntéshozó valójában jól megfizetett bértapsoló a témában, lévén hogy a VDSZ felügyelő-bizottsági tagjaként ugyancsak felmarkol némi közpénzt.
VO-komment: Most komolyan, igazi eredmény-e az egy korábban jobb sorsra hivatott, egyre több saját előadással előrukkoló, már-már saját társulatot alapító színháznál, hogy bizonyos produkciós irodák haknibázisává vált, vagy hogy saját kínálata silányságával komolyabb teátrumokba irányítja a valóban nívós színházi élményre vágyó nézőket?