Budapesten először rendezték meg az Országos Organikus Pedagógiai találkozót a Szalézi Technikum és Szakgimnáziumban azok részvételével, akik az Organikus Pedagógia eszközeivel nevelnek.
Ahogy gyerekeinket neveljük, olyan lesz az ország. Hogyha keresztény Magyarországot szeretnénk, egy olyan országot, amelyik együtt érző, képes a leszakadókat felemelni, képes az elöl haladóknak szárnyakat adni, akkor ilyen nevelést kell adnunk. Erre az Organikus Pedagógia kiválóan alkalmas – köszöntötte a meghívottakat Horváth Szilárd, az ismert műsorvezető, a gödi Búzaszem iskola alapító igazgatója.
Szentírás alapú, természet alapú, szeretet alapú pedagógia az egyetlen, ami ezen az úton tud bennünket vezetni.
Nagyon sokféle ember van most itt, tanárok, pedagógusok, gyógypedagógusok, zenepedagógusok, táncpedagógusok, képzőművészettel foglalkozó pedagógusok, vakokkal bölcsisekkel, ovisokkal foglalkozók, általános, közép, és felsőoktatásban valamint a felnőttképzésben dolgozók is. Ferences, domonkos, premontrei és szalézi szerzetesek vannak velünk, különböző felekezetek lelkészei, gyülekezetek képviselői is, ezért nagyon fontos, hogy szervezeti hátteret is teremtsünk a jó gondolatok mögé.
Szervezetfejlesztők, közgazdászok, informatikusok, nevelőszülői tanácsadók, védőnők, orvosok, kosárfonók, építészmérnökök, rendőrök, edzőképzők, gyógytornászok, revizorok, szakoktatók, adminisztrációban, vagy kommunikációban dolgozók, könyvtárosok, gyászterapeuták, őstermelők, vállalkozók, búvároktatók, meseíró, betegápolók, anyák, nagymamák, katasztrófavédelem képviselői, PR-szakemberek, cserkészek és különböző lelkiségek képviselői vannak jelen a 180 fős regisztrált hallgatóságban. Szóval sokszínű társaság, hála Istennek, de hát ilyen sokszínűen érdemes dolgozni a magyar nevelésben – zárta gondolatait Horváth Szilárd, a nap koordinátora.
Dr. Molnár Krisztina, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi Tanszékének vezetője, irodalomtörténész, a Katolikus Pedagógia Folyóirat főszerkesztője annak az Organikus Pedagógia Módszertani Központnak az egyik létrehozója, amely az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán belül jött létre szólalt meg először. Évekkel ezelőtt elindult a főiskolán az Organikus Pedagógia szakirányú továbbképzési szak óriási létszámmal. Sőt, számosan nem is akarnak diplomát szerezni, csak az előadásokat hallgatni és a saját életüket ezen elvek szerint szeretnék élni, mert tanulni akarnak. Mert ki a legjobb tanítvány? Aki tanulni akar!
Az Organikus Pedagógiában van valami, ami a beavatás erejével hat. Ennek szerintem négy oka van. Az egyik, hogy élményalapú, mert nem csupán speciális elveket és módszereket közvetít, hanem egy sajátos szemléletmódot, emberképet, fejlődéselméletet és nevelési gyakorlatot képvisel.
A másik oka, hogy az élet szolgálataként megnevezett nevelésértelmezés visszahozza a nevelés szakrális archetípusát és méltóságát egy olyan világba, amely a pedagógiát gyakorta szolgáltatásként értelmezi.
A harmadik oka, hogy az Organikus Pedagógia vállalja azt a funkciót, amely a pedagógiai gondolkodás XXI. századi irányvonala is, a spirituális, a tudományos és a védelmi funkció egybeolvasztását. A pedagógiának az a feladata, hogy autonóm szakmai keretet és szellemi fókuszt adjon annak a személyes kreativitásnak, amelyet a nevelés felelőssége megkíván.
A negyedik oka pedig, hogy része a keresztény nevelés történeti folytonosságának, ugyanakkor a jelenkor kihívásainak megfelelően aktualizálja a kereszténység alapkérdéseit, így egy mélyebb önazonosság kialakítását támogatja – foglalta össze az Organikus Pedagógia lényegét a tanszékvezető.
Puskás Balázs – szalézi gyermekvédelmi szakember – négy gyermekes apaként, megismerve az organikus pedagógiát a Dunakeszi Krisztus Király Iskolában, ahova a gyermekei járnak, fontosnak érezte, hogy egy egyesület keretében hálóba szőjék azokat a nevelőket, pedagógusokat, papokat, szerzeteseket, iskolákat, intézményeket, akik ezen elvek alapján nevelnek, hiszen az Organikus Pedagógia egy fa, ami most reményeik szerint erdővé fog terebélyesedni. Az egyesület szerepe inkább a törzs, az ágak felnevelésében van, mintsem a virágok, levelek, gyümölcsök érlelésében, abban inkább dr. Pécsi Ritának és tanítványainak, valamint dr. Csáki Tibor atyának, az egyesület spirituális alelnökének van óriási szerepe. Dr. Gloviczki Zoltán rektor alelnökként segíti az Aporban a Módszertani Központ működését, a szemléletmód felsőoktatásba ágyazását.
Az Organikus Pedagógia hazai megteremtője, kidolgozója, misszionáriusa, lelke, motorja dr. Pécsi Rita, a magyar nevelés megújítója. Négygyermekes családanya, középiskolai énektanár, zongoratanár, karvezető, mestertanár, szaktanácsadó, neveléskutató. Doktori dolgozatát az érzelmi intelligencia fejlesztése zenével címmel írta. Ars poeticája: a nevelés, az élet szolgálata. Vallja, hogy az Organikus Pedagógia a tudomány és az élet násza, ez Josef Kentenich atyának a gondolata és életműve.
Kutatásai során jött rá, hogy mindaz, amit eddig az érzelmi intelligenciáról, a nevelésről, a teljes ember formálásáról megismert és tanított, az az Organikus Pedagógiában Kentenich atyánál csodálatos, koherens rendszerben, egybefoglalva készen van. Lefordította a családok és a pedagógusok nyelvére, kiegészítette a mai kutatások következtetéseivel, létrehozott egy kis nemzeti pedagógiai műhelyt, majd felvette a kapcsolatot a legkülönbözőbb gyülekezetekkel, iskolákkal, óvodákkal, plébániákkal, szülői közösségekkel, világi iskolákkal, és látta, hogy szomjas a világ.
2010 pünkösdjén Schönstattban járt egy nemzetközi találkozón, és búcsúzóul húzott egy kis üzenetet a Kentenich atya sírja mellett elhelyezett kis ládából. „Nem feledkezem el rólad, ne feledkezz meg rólam”. Ezt egy személyes küldetésnek, személyes megszólításnak élte meg.
Ezután született meg az első könyve is, aztán még egy tucat, megindultak az előadások, elkészültek a DVD-k. Járja az országot és az egész Kárpát-medencét férjével együtt, szerte az országban a tanítványok sokasága új Organikus Pedagógiával dolgozó műhelyeket hoztak létre, így most az a feladat, hogy ezeket egy hálóba szőve, egymás munkáját ismerve, egymást segítve, továbbképzéseken együtt gondolva fejlesszék tovább ezt a pedagógiai szemléletet. Ennek leghatékonyabb formáját az egyesületi létben találták meg. Aki csatlakozni szeretne a mozgalomhoz és az egyesülethez, jelentkezzen a www.organikusegyesulet.hu honlapon.
„Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, mert nem csak néznek, hanem látnak is – kezdte gondolatait dr. Csáki Tibor atya. Erről a látásról szeretnénk ma beszélni, hogyan látjuk meg azt az életet, ami néha láthatatlan, hiszen jól csak a szívével lát az ember. Ajándékba kapjuk ezt a karizmát, Isten olyan kegyelmi adományát, amit azért kap a hordozója, hogy a közösséget építse. Nem önmagáért. Nem magunknak vagyunk kiválasztva, hanem azért, hogy valamit tovább adjunk a szolgálattal a közösségnek.
Az egyház feladata, hogy szüntelen vizsgálja az idők jeleit, és az evangélium fényénél korszerű választ adjon, mondta a II. Vatikáni Zsinat. Ma itt arra keressük a választ, hogy mik az idők jelei?
Azt látjuk, hogy nincsenek valódi kapcsolatok, elidegenedtünk, hiányoznak az igazi közösségek, válságban van a kultúra, teljesítménykényszer és fogyasztói szemlélet van sajnos az egyházban is, az oktatásban is. Az oktatás egyik legnagyobb problémája továbbra is az, hogy megoldásokat kínál kérdések nélkül, és nem a diák saját élményére épül. A tanítás mindenekelőtt egy olyan tér megteremtését kívánja, ahol a tanulók és a tanárok félelemmentes eszmecserét folytathatnak egymással, és hagyják, hogy saját élettapasztalatuk szolgálja a növekedést a legértékesebb forrásából, Krisztusból.
A tanítás kölcsönös bizalmat igényel, amelyben azok, akik tanítanak, és azok, akik tanulni szeretnének, jelen lehetnek egymás számára, méghozzá nem szemben álló felekként, hanem olyan emberekként, akik ugyanabban a küzdelemben osztoznak, és ugyanazt az igazságot kutatják. Ennek a pedagógiának teremtettünk az egyesülettel intézményi hátteret, hogy új utat keressünk a megmerevedett oktatási struktúrában és a családokban. Ehhez karizmatikus emberekre van szükség” – mondta Csáki Tibor.
Az orgánum szó görögül eszközt jelent. És ettől jó ez a pedagógia – zárta az egész konferenciát Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. Mi pedagógusok, szülők eszköztelenek vagyunk, pontosabban azt hisszük, hogy tudunk valamit, és nem tudjuk, hogy valójában eszközre vágyunk. Mert a cél a gyermek, vagy a másik ember megérintése, és ehhez eszközre van szükségünk. Ilyenre meg olyanra. Elképesztő gazdagságú ez az Organikus Pedagógia, és pont azért csodálatos, mert nem azt állítja magáról, hogy így kell csinálni, hanem azt állítja, hogy valahogy kéne csinálni. És ezt nagyon kevesen veszik észre, hogy valahogy kéne csinálni. Tehát nem az a cél, hogy csináljunk valamit, hanem hogy valóban elérjünk a gyermekhez, valahogy – mégsem akárhogy. Egyben felhívja a figyelmünket arra, hogy mi is a Teremtő eszközei vagyunk. Ezt is gyakran elfelejtjük, mert így kényelmesebb…
Az előadásokat kiscsoportos műhelymunka követte, ahol személyes találkozásokban osztották meg a jelenlévők az „organikus útjuk” élményeit és választ is kerestek a hogyan továbbra.
Szilágyi Erzsébet – Mária Rádió Életre növelő műsorának vezetője, rendszeresen beszélget dr. Pécsi Ritával az Organikus Pedagógia aktuális kérdéseiről