A Zrínyi utcában lakom, levittem egyik este a szemetet. Megijedtem. Egy ember feküdt a szemetesek mögötti matracon. Csak bíztam benne, hogy nem halott. Hajléktalan volt. Nem messze a szálló, ő mégis itt feküdt.
Fördős még elkezdett valami új hajléktalanszálló-bővítést, de az új vezetés hallgat róla. Nem véletlen, hiszen, ha ez az ember itt fekszik, akkor valószínű nem történt semmi a korábbi tervekkel.
A legijesztőbb az volt, hogy egy hatalmas korhadt faág is hevert a szemetesek mögött. Mi van akkor, ha ugyanerről a fáról egy ág letörik éjjel és agyonüti ezt az embert? Kit terhel a felelősség egy ember életéért és a balesetveszélyes fáért? Gallyaztak a 2. úton, de inkább ide kellett volna jönniük.
Úgy látom, nem a lényeggel foglalkoznak, a városlakók bolondítására csak a kirakatot rendezgetik a maguk kedve szerint, de már késő! Nem állunk már meg kirakatot nézegetni, mert látjuk a valóságot a városban úton-útfélen.