ÍGY TŰNTEK EL A CIVIL TÁMOGATÁSOK A VÁCI KÖLTSÉGVETÉSBŐL

Matkovich Ilona és Inotay Gergely mindig szeretik hirdetni magukról, hogy ők a civileket mennyire támogatják. Csakhogy a szavak és a tettek itt is szöges ellentétben állnak egymással. A váci költségvetésben ugyanis évről évre csökkentek a helyi civil szervezetek rendeletbe épített fix támogatásai.

Nézzük a tényeket, amik cáfolják az öntömjénező baloldali városvezetőket. A költségvetési rendeletek számait kigyűjtve mutatjuk, miként alakult egyes civil szervezetek költségvetési címzett támogatása, mióta a baloldal vezeti a várost.

Váci Önkéntes Mentő és Tűzoltó Egyesület

2019 2.000.000

2020 2.000.000

2021 2.000.000

2022 1.000.000

 

Dunakanyar Néptánc Egyesület

2019 3.000.000

2020  500.000

2021  500.000

2022  400.000

 

Váci Civitas Művészeti Egyesület

2019 7.500.000

2020 3.000.000

2021    –

2022    –

 

Vox Humana Alapítvány

2019 1.500.000

2020  450.000

2021  250.000

2022  250.000

 

Váci Harmónia Kórus

2019 600.000

2020 200.000

2021 100.000

2020 100.000

 

Fónay-Humánia Társulat

2019 3.000.000

2020  500.000

2021  300.000

2022  200.000

 

Váci Labdarúgó SE

2019 1.845.000 (városi és diák sportrendezvények)

2020    –

2021    –

2022   –

Akik az évek során még ki-kikerültek a költségvetési rendelet nevesített támogatási köréből:

  • Váci Ifjúsági Fúvószenekar,
  • Thália Művészeti Egyesület,
  • Tánccal az Egészségért Tánc Sport Egyesület,
  • Aranycsapat Alapítvány,
  • Váci Huszár Nemzetőr Bandérium,
  • Vác Város Evezős Club,
  • Országos Mentőszolgálat Alapítványa,
  • Bagolybükk Környezet és Természetvédelmi Egyesület,
  • Serenus Kórus – Dunakanyar Kórus Alapítvány,
  • Dunakanyari Látássérültek Egyesülete,
  • Váci Reménység Egyesület.

A fent részletesen bemutatott elvonások jó részét sehogy se kompenzálta az önkormányzat.

Szerencsésebbekkel külön megállapodást kötött és más sorról adott nekik kisebb támogatásokat. De nyilván más úgy tervezni egy civil szervezetnek, hogy a költségvetési rendeletben látja a támogatását, és előre tud tervezni, és más, amikor

minden egyes tételért külön be kell menni a polgármesterhez, alpolgármesterhez ott alázatosan kérni néhány százezer forintot a 9 milliárdos költségvetésen ülő baloldali városvezetőktől.

Az itt bemutatott gyakorlat tehát egyáltalán nem nevezhető civil barátnak. Egyrészről forrásokat von el, másrészről kiszámíthatatlanabb, harmadrészt növeli a civilek politikai függését, mert a politikusok egyedi szimpátiája lehet döntő a támogatások odaítélésénél. A hirdetett civilségből csak megszorítás és politikai háziasítás lett.