Információink szerint némi profilváltoztatás következhet a Vác Városi Evezős Clubnál, amennyiben újra az utánpótlás nevelésre helyezik majd a fő hangsúlyt, már csak azért is, mert újabban gyakorivá vált, hogy felnőtt válogatott versenyzőik máshova igazolnak.
– Valóban így áll a helyzet? – kérdeztük Mácsik Miklós vezetőedzőt.
– Hála istennek azért nem ilyen drámai, vagy fogalmazzunk úgy, hogy nehéz a helyzetünk. Az igaz, hogy az elmúlt években sikeres felnőtt egyesület is lettünk, de a legfontosabb továbbra is az utánpótlásnevelés.
Tény, hogy most több sportolónk is eligazolt tőlünk az átigazolási időszakban, ami némiképp nehezíti a helyzetünket az építkezésben.
De ezeken a sportolókon kívül azért maradt még U23-as és felnőtt válogatott kerettagunk, ráadásul abban az új rendszerben, ami kialakult a Magyar Evezős Szövetségnél, hogy olimpiai válogatott keretet hoztak létre, továbbra is megmaradt azért három sportolónk, Ács Kristóf, Szklenka Bence és Csepel Zsófia személyében. És hát ott van a tűz közelében Fenyődi Tamás is, aki igaz, hogy nem kapott szerződést ebben a válogatott keretben, de nagyon sok edzőtáborba a kerettel tart, tehát őt is számításba veszik, és reméljük, hogy a válogatókon ő is ki fogja vívni a kerettagságot. Azt mondom tehát, hogy ilyen szempontból nincs rossz helyzetünk. És ott vannak az utánpótlásban, ifiben, serdülőben is olyan gyerekek, akik odaérhetnek a válogatottságra.
Mindazonáltal a kérdés nem rossz, a profilváltás egy olyanban dologban fog most megmutatkozni, hogy miután egyik kollégánk, Karácsony Tibor sajnos nem folytatja tovább a munkát az egyesületünkben, miután nyugdíjasként szeretne már egy kicsit mással is foglalkozni, ezért kerestünk egy fiatal kollégát, és Horváth Eszterrel egészült ki az edzői gárdánk. Bízunk benne, hogy fiatalos lendületével nagyban erősödhetünk a jövőben, főleg a női vonalon, szeretnénk ott is olyan szintre felhozni az utánpótlást, ahol már voltunk az elmúlt években, tehát a lényeg, hogy legyen egy jó mag, egy tartós női keret is, akikből később aztán lehetnek válogatott kerettagjaink is. Magyarán azért jogos a kérdés, és hát emellett a fiú, férfi vonalat sem hanyagoljuk el.
Egy szó mint száz, szeretnénk újra egy népesebb csapatot létrehozni, mi ugye azt szoktuk mondani, hogy ha egy száz-száztíz fő körüli tagságunk megvan, akkor teljesen rendben lennénk.
– Anyagi adottságai milyen keretet szabnak az egyesületnek?
– Itt azt mindenképp el lehet mondani, hogy mi ugye abból is élünk, hogy az eredményeink után úgynevezett műhely támogatásként pénzforrást kapunk vissza évenként a Magyar Evezős Szövetségtől, most még ebben az évben megkapjuk majd azt az összeget, amire számítunk, és ez egy nagyon jó összeg lesz, hiszen elég jó eredményeink voltak a tavalyi évben.
Ugyanakkor látjuk, hogy a mostanában ilyen-olyan okok miatt eligazolt sportolók hiánya a következő évben fog megmutatkozni, hiszen mind tagsági díjban, mind pedig az eredményességben vissza fogunk esni sajnos, nem fogunk annyi pénzt kapni.
És itt jön az a probléma, hogy egyrészt próbálkoznánk abba az irányba menni, hogy ne igazoljanak el tőlünk sportolók, ez nagyban attól függ, hogy pénzben kellene ezeket a versenyzőket, a fiatalabbakat is megfinanszírozni,
ebben viszont sajnos nem tudunk a pesti egyesületekkel vetekedni, ahol kétszáz-kétszázötvenezer forintokat is fel tudnak ajánlani a felnőtt válogatott sportolóknak, amellett, hogy mi meg semmit. Másrészt mivel nem vagyunk TAO-s sportág, ezért nagyon nehéz szponzorokat találni, továbbá hosszú évek óta nincsen városi támogatás, úgyhogy próbálunk más utakat járni, de nehéz.
Valahogyan saját lábra kellene állnunk, vannak erre tervek, ezzel kapcsolatban meglátjuk, szerintem itt az önkormányzatnak is remélhetőleg lesz majd egy kis segítsége, vagy legalábbis szeretnénk elérni, hogy segítsenek bennünket.
– A távozók között ott van Galambos Péter is, de hát nem lehet zárójelbe tenni, hogy többszörös világbajnoki dobogósként, Európa-bajnokként mi mindent ért el a VVEC-t is képviselve.
– Igen, hát ez az egyik legfájóbb pont, Péter eligazolása, de ez már egy régebb óta tudott dolog volt, ő már régebb óta leült velünk, edzőjével, Rapcsák Károllyal és velem, megbeszéltük, hogy már azért kifelé megy lassan az aktív élsportból, és szeretne legalább közel olyan anyagi háttérrel készülni, versenyezni, mint válogatott kerettag sporttársai. Tényleg azt kellett mondanunk, hogy ő annyi mindent megtett az egyesületünkért, a legínségesebb időszakokban is kitartva mellettünk, hogy most megértjük, hogy élt a kínálkozó lehetőséggel, azzal a személyes kikötésével, hogy továbbra is főképp Vácon kíván edzeni, Rapcsák Károly irányítása mellett.
Ribáry Zoltán
Kiemelt képünkön: Bácskai Máté, Mácsik Miklós edző, Ács Kristóf