Az emberi méltóság védelmében tartott közös gyertyagyújtást a Váci Zsidó Hitközség, a Duna-Ipoly-Galga Zsidó Oktatási és Kutató Központ, valamint a váci Magyar-Izraeli Baráti Kör szerdán a helyi zsinagóga előtti kertben „váci baloldali képviselők napvilágra került antiszemita és rasszista bejegyzései és a Váci Zsidó Hitközség elnökének megfenyegetése miatt”. Körülbelül százan vettek részt a rendezvényen, és szinte a teljes magyar sajtó beszámolt róla.
Az alábbiakban közöljük az ott elhangzott beszédeket, valamint egy előtte szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelet. A váci zsidó közösség és egy helyi keresztény felekezet vezetője, egy református képviselő, egy katolikus politikus és egy magyar-zsidó honfitársunk szinte egységesen ugyanarról beszél:
botrányos, amit most a váci önkormányzat következmények nélkül eltűr!
Elképesztő mindezek fényében az, hogy Inotay kiáll a városházi sajtó elé és képes azt mondani, hogy a képviselőtársai remekül végzik a munkájukat, és Matkovich Ilona pedig fanyalogva arról ír, hogy szomorú és csalódott, mert Vácon gyűlöletet keltenek ezek a felszólalók.
Valami nagyon, de nagyon nincs rendben ott a városházán!
Turai János, a Váci Zsidó Hitközség elnöke
Kedves egybegyűltek, kedves keresztény testvéreim! A hála és köszönet hangján szólok hozzátok, megköszönve, hogy eljöttetek. Eljöttetek és együtt emlékezünk meg Auschwitz-Birkenau haláltábor felszabadításának 77. évfordulójáról. A Holokauszt Nemzetközi Emléknapjának előestéjén a fasizmus és a mérhetetlen faji gyűlölet terjedése ellen kell a szavunkat felemelni, mely a mai napig világméretű pusztítást okozott az emberiségnek.
Hogy érzékeltessem pusztító hatását, a hivatalos adatok szerint ba világon 5 millió 596 ezer zsidót pusztítottak el. Ebből 569 ezer magyar volt. Városunkból 1600 zsidó polgárt, a Dunakanyarból viszont kétezer zsidó polgárt pusztítottak el különböző táborokban, de legtöbbet Auschwitz-Birkenauban égettek el.
Ugyanakkor a különböző munkaszolgálatokra elvitt emberekre, az orosz frontokon az aknazárakra hajtottakra, az orosz télben megfagytakra is emlékezünk.
A fasizmus és a kommunizmus összefonódása ékes bizonyítéka Raoul Wallenberg tragédiája, aki több ezer zsidót mentett meg, végül természetesen a szovjet kommunisták vitték el és tüntették el.
Örök tanulság, hogy a fasizmus és a kommunizmus közös tőről fakad. A fasizmus faji alapon, míg a kommunizmus osztály alapon pusztít.
Nincs ez másként a 21. században sem, amikor következmények nélkül megfenyegetik a temetőt szétveréssel, megfenyegethetik a hitközséget, a zsinagógát, és személy szerint engem.
Tehetik ezt olyan közszolgálatban lévő személyek és a körükhöz tartozók, akik nem átallnak Hitler képekkel szórakoztatni magukat és egymást. Mindezen cselekmények megítélését a józan gondolkodású magyar emberekre bízom.
Surjányi Csaba, a váci Hit Gyülekezete lelkésze
Szeretettel üdvözlöm a tisztelt egybegyűlteket! Minden évben egy szomorú évforduló, amikor a holokauszt áldozataira emlékezünk, és jó lett volna idén is ezt teljes méltósággal úgy cselekedni, hogy egy régmúlt szörnyűségre gondolunk vissza, amely soha nem fordulhat elő többé. Sajnálatos módon, – hogy a választási kampány okozza-e vagy más, ezt nem az én tisztem eldönteni, – de olyan indulatok támadtak fel az elmúlt hetekben megint a zsidóság körül, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Különös tekintettel arra, hogy nem a csőcselék részéről jön ez, hanem olyan személyektől, akik ma önkormányzati képviselők, még akkor is tragédia, ha ezek régebben íródtak le. Nem tudom, hogy kit képviselnek, hogy nem engem, az biztos.
Különösen szomorú aktualitást ad az ügynek, hogy éppen a mai nap jött ki egy nyilatkozat Városháza részéről, hogy pontosan ki a szövegező, azt nem tudom, amelyben teljes mértékben mentegeti és pártját fogja az ismeretlen nyilatkozó ennek a két személynek, nevezetesen Fehér Zsolt és Tótváradi-Nagy Bence képviselő uraknak, és azt állítja ez a nyilatkozat, hogy ők bocsánatot kértek tíz-tizenegynéhány évvel ezelőtti ízetlen viccelődéseikért.
Én lelkészként azért hadd tegyem ehhez hozzá, ezzel foglalkozom évtizedek óta, hogy embereket vezetek be bűnbánatba. Bocsánatot kérni nem úgy kell, hogy az ember annyit mond, hogy sajnálom, nem tehetek most már semmit. Ez nem bocsánatkérés. Én magam is sajnos – nem vagyok rá büszke, – tízen-huszonéves koromban sok rendetlen viselkedést megengedtem magamnak, mentségemre szóljon nem lelkészként, és nem is önkormányzati képviselőként, de nem ennyivel intéztem el a dolgot, hanem részletekbe menő bűnvallást tettem, megbántam a régi bűneimet, és azóta máshogy élek. Ha valaki megkérdezné, hogy gondolkodtam akkor, és hogyan most ellentétpárokban fel tudnám sorolni a különbséget.
Ezért ennek a mai rendezvénynek egy szomorú, de fontos aktualitása, hogy innen üzenjünk ennek a két önkormányzati képviselőnek, hogy ne játszanak kettős játékot. Ha náci, antiszemita nézeteket vallanak, mondják ki nyíltan, hadd tudja meg mindenki és ennek megfelelően viszonyuljon hozzájuk. Ha pedig nem, akkor ezt tegyék egyértelműen nyilvánossá, magyarázzák el, különös tekintettel arra, hogy itt a mellettem álló urat és a hitközséget, ezt a zsinagógát és a zsidó temetőt vandál fenyegetés érte az elmúlt napokban. Nehogy azt gondolja valaki, hogy netán ők voltak! Én nem gondolom ezt mindaddig, amíg be nem bizonyosodik, hogy netán mégis. De nagyon érdekes az, hogy pontosan ezen a mai napon jön a Városháza részéről a felmentő nyilatkozat. Én ezt nem tudom elfogadni.
A váci polgárok – bízom benne, túlnyomó többsége – sem tudja ezt így elfogadni, tiltakozunk ez ellen és kérjük, hogy ez a két képviselő tegye nyilvánvalóvá nézeteit, szándékait, hiszen ez egy demokrácia, szólásszabadság van, még a gonosz eszméknek is van szólásszabadság, az más kérdés, hogy az önkormányzatban akkor nincs keresnivalójuk.
Úgyhogy azt szeretném üzenni, és bízom benne, hogy nem a jelenlévőket és nem a váci polgárok többségét képviselik. Bízom benne, hogy a váci polgárok többsége velünk ért egyet és azt mondjuk ezen a mai napon, hogy ilyen többet nem fordulhat elő. Nem lesz többet Magyarországon vészkorszak, nem lesz listázás, embereket etnikai, származási, vallási alapon nem fognak megkülönböztetni, és akik ilyen ordas eszmékkel viccelődnek, azok vonják le a konzekvenciát.
Csereklye Károly, váci képviselő
Tisztelet a zsidó áldozatoknak. Ugyanakkor szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy a kommunizmus áldozatainak ünnepe is közeleg, a nácizmus és a kommunizmus is mérhetetlen pusztítást okozott, nagyon sok család esett áldozatul mindkét diktatúrának. Úgy érzem, hogy ez első számú dolgunk, hogy ez ellen fellépjünk, bármelyik oldalról is bármilyen családot vegzáltak hite, felekezete miatt és az előttem szóló is azt mondta helyesen, hogy a bűnt nem lehet jóvátenni. A bűnt csak megbocsátani lehet, bocsánatot pedig ki kell érdemelni. A bűn az olyan, mint a fán ejtett seb, az idő múlásával egyre nagyobb és mélyebb lesz.
Kriksz István, a váci KDNP elnöke
Sok szeretettel köszöntök minden megjelentet abból az alkalomból, hogy az ENSZ közgyűlése 2005-ben hozott határozata alapján a holnapi napot, vagyis január 27-ét a Holokauszt emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a második világháború legnagyobb haláltáborának, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója.
A váci Kereszténydemokrata Néppárt nevében is kötelességemnek érzem megemlékezni a hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról. Nagyon fontos, hogy minden ember elítélje a vallási vagy etnikai diszkriminációt.
Ezért különösen elkeserítő az, hogy a napokban Vác város önkormányzatának két jelenlegi képviselőjéről szélsőséges megnyilvánulások derültek ki, részükről nem eredményezett még egy bocsánatkérést sem. Ehelyett ők és vezetőik magyarázkodnak és másokra mutogatnak.
Köztudott, hogy II. János Pál pápa még a mások bűne miatt, vagyis a kereszténység nevében elkövetett bűnök, többek között a katolikus egyház zsidóellenes cselekedeteiért is bocsánatot kért. Ezek a képviselők azonban még saját gyalázatos tetteiket sem szégyellik.
Jómagam, aki 13 évig az önkormányzat képviselője voltam és ez idő alatt kiérdemeltük a megtisztelő Raoul Wallenberg-díjat, szomorúan élném meg, ha egyes mostani képviselők viselkedésükkel városunk számára méltánytalanná tennék ezt a szép elismerést.
Nem fogjuk hagyni.
Éppen ezért ezúton is követeljük a város vezetőitől, hogy nyilvánosan határolódjanak el a balliberális soraikban lévő, szélsőséges neonáciktól. Valamint felszólítjuk ezen képviselőket, hogy az emberi méltóság védelme érdekében távozzanak a közéletből.
Végezetül engedjék meg, hogy fejet hajtsak a holokauszt áldozatainak emléke előtt.
Szemere István a megemlékezés előtt a szerkesztőségünkbe eljuttatott levele
Az utóbbi napokban az volt a generális kérdés, hogy kinek milyen valódi iskolai végzettsége van, és hogy mit hazudott. Mintha nem lenne mindegy. A szemét az szemét marad akkor is, ha van diplomája, vagy ha nincs.
A sokkal fontosabb kérdés az, hogy mit várhatunk ettől a szivárványtól?
Mit várhatunk azoktól, akiknek prominens vezetői, képviselői – itthon és Brüsszelben egyaránt –, polgármesterei nem tartják antiszemitának azt, és nem tartja nácinak, aki szerint listázni kellene a zsidó képviselőket, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Aki szerint helyes volt Hitlert az év emberének bemutatni a Time magazin 1936-os egyik számában, mondván, hogy addig sok jót tett Németországgal. Igaz, hogy ekkor már a zsidók teljes létbizonytalanságban, rengetegen vagyonuktól, szabadságuktól, társadalmi pozíciójuktól már teljesen megfosztva, félelemben éltek.
Aki szerint helyénvaló az a kijelentés, hogy „legalább az a szemét zsidó vállalkozó nem fog újabb 1200 négyzetmétert” építeni.
Akik szerint nem kell bocsánatot kérni, hogy beleköptek azokba a Duna-partra kitett cipő-szobrokba, ahonnan a fekete Szálasi pribékek százával lőttek bele a Dunába ártatlan gyerekeket, nőket, férfiakat. De előtte levetették velük a kabátjukat, cipőiket, mert azokat még fel lehetett használni.
Akik képviselve pártjukat, önként lementek kampányolni egy olyan ember (?) mellett, aki Budapestet Judapestnek, az izraeli turistákat tetű-csúzdásoknak nevezte, mondván, hogy ő a mi jelöltünk.
Akik már most kijelentették, hogy megválasztásuk esetén a Jobbik frakcióba ülnek be. Akik a Jobbikkal való együttműködést, mint technikai eszközt gondolják, azt hívén, hogy hatalomra jutásuk esetén majd megszabadulnak a nem szalonképes eszmék vallóitól, nagyon tévednek. Egyrészt az ő soraikban is rengeteg a nyíltan vagy burkoltan antiszemita elveket valló ember, másrészt, ha hatalomra kerülnek, számottevő erőt fognak képviselni. Aki meg szeretne ismerkedni a fasizmus eszméjének a térhódításával, olvassa el Martha Dodd
Aki szelet vet… című regényét. Ebben megismerhetik azt a pályát, hogyan lehet a nem tagadásból a teljes elfogadásig, a cinkosságig eljutni.
Aki ma, vélt vagy valósnak tűnő okból eljut ahhoz a döntéshez, hogy támogatja azt az ellenzéket, amelyik befogadta ezt az ordas eszméket valló Jobbikot és eltűri pártján belül ezeket az embereket, saját magán tapasztalhatja annak a közmondásnak az igazát: „Aki korpa közé keveredik….”.