Úgy tűnik, több ősellensége is van a baloldali önkormányzatoknak: a természet ereje és az emberek képessége a látásra (a valóság), ugyanis a legnagyobb sajnálatukra egyikre sem hat az agitációs propaganda! A magát visszafogottságot nélkülözően mindig csak Igazmondónak nevező Juhász Béla, Sződliget polgármestere és a Momentum képviselőjelöltje ezúttal mindkettővel bajban van: a természet megbosszulhatta egy elárasztott sződligeti utca formájában a szakszerűtlenséget, a vezetői erénytelenséget és a feltehető műszaki spórolást (tán a pandémia alatti önjutalmazás nagyobb prioritást élvezett?), ráadásul második csapásként az érte még a vezetőt, hogy a helybéliek bátorkodtak észre venni ezt, valamint neheztelni az elárasztott utca miatt!
Vízben állt a napokban történt nagy esőzések után a sződligeti Jégmadár utca, aminek közelében Juhász Béla idén májusban adta át a Füzike utca nevűt, a haladás és a haladók igazából semmitmondó szóvirágainak kíséretében: „A fejlesztés, a fejlődés soha nem állhat meg. De mindig az alapoknál kell kezdeni. A jó utak jelentik az alapot. Mert az emberek közlekednek.”
Az elárasztott Jégmadár utca szilárd burkolatú, de mégsem földút, amelyen különös településvezetői eszményként nem volt szükség a vízelvezetés kiépítésére. Mint olvashatjuk, arra a silány munkára volt büszke Juhász, amelyet az első komolyabb eső elmosott.
Hatalmi arrogancia, minden csatornán ömlő agitprop és ezekkel negatív értékben ugyanakkora mértékű településvezetői szakmaiatlanság jellemző szinte mindegyik ellenzéki kézbe került településre. Juhász Béla a maga sződligeti nagyságrendjében méltó párja Karácsony fővárosi káoszteremtő bénázásainak. A főváros polgármestere tán annyiban ügyesebb, hogy minden balfácánságát, hozzánemértését jobban ki tudja dumálni,
- mindent Tarlósra meg a kormányra fog,
- értelmetlen kerékpársávokat környezettudatosságnak nevezi,
- az általa okozott közlekedési káoszt kötelező nagyvárosi jelenségnek,
- a Lánchíd drágább, késlekedő és alacsonyabb műszaki tartalommal való felújítását sikernek hirdeti,
- a szutykos, elhanyagolt közparkokat méhlegelő táblákkal teszi gretathunbergessé.
Juhász Béla mindeközben a természettel és a lakosság tekintetével megverten még a vízelvezetés és a rozsdásan, üresen árválkodó virágtartók igazán nem heroikus feladatát sem képes megoldani.
A szivárványos települések immár levakarhatatlan védjegyévé vált a kisszerűségben való nagyszerűség, miközben ilyen Facebook-luftballonokat fújnak, mint „a fejlesztés, a fejlődés soha nem állhat meg. (…) A jó utak jelentik az alapot. Mert az emberek közlekednek.”
Ezt valahogy a Jégmadár utca új lakóival is majd el kell hitetni, hogy a későbbiekben ne a bokáig érő sár látványának higgyenek, hanem a polgármester haladásról szóló, hipnotikus szólamainak.