A képen legelöl a hunok hatalmas eurázsiai királyának, Attilának a szobra látható. A várfalon a Turul-nemzetség egyik szentéletű sarjának szobra áll, I. Géza királyé, aki maga is éppen Attilától származtatta a családja, az Árpád-ház eredetét. Mögötte a napfényben szikrázó fehérben pompázik az egykori ferences templom és kolostor (a mai, méltóképpen elnevezett Kilátó), amely arra a helyre épült, ahol egykor Gézának és testvérének, a későbbi Szent László királynak egy szarvas jelent meg, amelynek agancsán gyertyák világítottak, amit isteni jelnek tekintettek, ezért is építtették ide Vác első templomát, a Boldogasszony székesegyházat… Csodás égi jelek történtek e helyen, amelyet az ezer esztendő alatt még további dicső történelmi események követtek. Tehát nem kisebb megrendültséggel lehet itt megállni, szólni, mint egykoron: „Oldd le a sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állasz.”
Ősi János, több Szent László regény írója, a Boronkay György Műszaki Szakgimnázium történelem szakos tanára így vall a Magyar Nemzet egyik cikkében e hely felemelő történetéről:
„Amikor 1074 márciusában Géza és testvére, László egyesült serege Vácnál készült megküzdeni unokatestvérük, a népszerűtlen Salamon hadával, Lászlónak látomása volt. (Szent László valamint Vác kapcsolatáról a 14. századi Képes krónikából értesülhetünk, bár valószínű, hogy a történet sokkal régebbi, Árpád-kori krónikára vezethető vissza, amely azonban nem maradt fenn.)
László e látomásban azt kapta meg, hogy Isten angyala a mennyből leereszkedve koronát helyezett Géza fejére. A jelenetet rajta kívül más nem látta, még Géza sem, de megfogadta, hogy ha úgy lesz, ahogyan testvére állítja, és legyőzik Salamont, templomot emel Szűz Mária tiszteletére a látomás helyén.
A kutatók egy része szerint ez a csoda a Gombás-pataktól délre történhetett. Ezen a helyszínen, gyönyörű természetvédelmi területen áll ma a váci Hétkápolna.
A Képes Krónika szerint a környéket történetünk idején sűrű erdőség borította, és egyetlen remete, Wach (Boldog Vácz remete) lakta.
Mégsem itt lett a Szűz Mária tiszteletére emelt templom helye, ugyanis később, amikor Gézát már királlyá koronázták, és a csatát követően öccsével visszatért a helyszínre, hogy a templom helyét kijelöljék, szarvas jelent meg nekik, agancsán gyertyák világítottak. Az állat az erdőbe vetette magát, a testvérpár üldözőbe vette, és úgy fél kilométerrel odébb, a mai ferences kolostor helyén pillantották meg újra. Ezt megint csak isteni jelnek tekintették, ezért itt épült fel a Boldogasszony temploma, az egykori váci székesegyház.
Utódát, a jelenlegi váci klasszicista székesegyházat a 18. században emelték, a régi helyén pedig a barátok, a ferences rendi szerzetesek kolostora és temploma áll ma. Hogy az első csoda helyszíne se maradjon templom nélkül, ott kápolna épült Szent Péter apostol tiszteletére. Ez a török korban semmisült meg.
A Váchoz kapcsolódó két legendán túl tartja magát egy harmadik, helyi lokálpatrióta történet is, hogy Vácon koronázták királlyá Szent Lászlót. Ennek nem nagy a valószínűsége, mivel akkoriban minden uralkodót Fehérváron emeltek trónra, igaz, cáfolni sem lehet.”
Kiemelt kép: Lázár Robert felvétele