Mint arról számos sajtóforrás beszámolt, Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita alapítványt tesz a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére, éspedig a Vácott különös tiszteletnek örvendő Regőczi István atya, az Isten vándora és a hadiárvák gyámola nevével fémjelezve az adakozásra lehetőséget adó letéteményt.
Áder János az alapítvány kapcsán elmondta: a koronavírus-járvány első és második hulláma alatt nem nagyon lehetett olyan híreket hallani, mint most, a harmadik hullám idején, hogy fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők halnak meg és gyermekek maradnak árván.
„Hetek óta azon gondolkodtunk a feleségemmel, hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni. Kíváncsi voltam, hogy hány családot és hány gyermeket érinthetett ez a járvány: több mint hatszáz gyermekről van szó, és több mint négyszáz családról” – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.
Hozzátette, hogy az érintett gyerekeket legalább a nagykorúvá válásukig vagy addig, amíg szakmát, esetleg diplomát szereznek, segíteni kell anyagilag.
Az alapítványról azt közölte, hogy a jogi előkészítő munkálatok befejeződtek, elkészült már az alapító okirat; „jogi értelemben” az alapító Áder János, a felesége pedig a kuratórium tagja, valamint felkérte Bagdi Emőke klinikai szakpszichológust és Ürge-Vorsatz Diána fizikust is, akik igent mondtak.
Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok, a polgármesterek és a jegyzők segítsége nélkül ezt a programot nem lehet sikerre vinni, hiszen ők ismerik az érintett családokat, és azt is, hogy pontosan milyen anyagi támogatásra van szükség.
Áder János elmondta azt is, sokat gondolkodtak az alapítvány nevén, végül Regőczi István neve mellett döntöttek, mert a katolikus pap egész életében, már a második világháborút megelőzően is, nagyon sok árva gyerekről gondoskodott.
***
Regőczi István, vagy ahogyan tisztelői nevezték, Isten vándora 1915. október 5-én született egy egyszerű molnárcsaládban. Teológiai tanulmányait a belgiumi Bruges-ben végezte. 1943. március 28-án szentelték pappá. 1945-ben visszatért Magyarországra.
Itthon kezdetben Máriaremetén volt hittanár és káplán; majd a Váci Egyházmegye szolgálatában Vácott megalapította a Sasfiókák elnevezésű gyermekotthont több mint 300 hadiárva számára.
Mint minden egyházi egyesületet és intézményt, a kommunista hatalom 1949-ben államosította és feloszlatta az árvaházat is, Regőczi atyát Kistarcsára internálták. 1953-as szabadulása után Máriabesnyőre került, ahol lelkipásztori szolgálata mellett újból gyermekotthont létesített, illegálisan. 1957-ben újból letartóztatták. A szabadulása után írt könyvei miatt – „Az én sasfiókáim”, „Sasfiókák viharban”, „Mi nem hallgathatunk” – illegális sajtótevékenység címén 1969-ben, mint politikai foglyot 23 hónap szigorú fegyházra ítélték. Összesen hat év börtönbüntetést szenvedett el a kommunizmus idején.
Büntetése letöltése után Pestszentlőrincen kisegítő lelkészként szolgált, majd a XII. kerületben hozzáfogott a romos Boldogasszony-kápolna felújításához, amelynek már lebontását fontolgatták. A kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, amit a magyarság engesztelő központjává tett. A kegyhely egy idő után szűkösnek bizonyult, így jóval nagyobb kőkápolnát építettek, melyet 1991-ben szentelt fel Katona István váci segédpüspök. A Kútvölgyi kápolna ma is a szentségimádás, az engesztelés, a hálaadás és az imádság helye.
Regőczi István 1992-től, amikor Vác díszpolgárává választották, tíz éven keresztül szolgált lelkipásztorként a városban – nem messze a fegyháztól, amelyben évtizedek óta végzett börtönmissziót.
Munkásságáért Magyar Örökség díjjal és Parma fidei – A hit pajzsa díjjal tüntették ki.
Regőczi atya váci tiszteletének ékes bizonyítéka, hogy a felsővárosi plébánia dr. Csáki Tibor plébános irányításával– igen jelentős részben a hívek adományainak is köszönhetően – néhány évvel ezelőtt felújíttatta a nevét viselő, a Rákóczi téren található kápolnát. A kápolna mellett közösségi házat, szálláshelyeket és előadótermet is kialakíttatott, mely lehetőségeket biztosít összejövetelek és különféle szakmai képzések, lelkigyakorlatok számára.
Ribáry Zoltán
