HAMVAZÓSZERDA, EZEN A NAPON KEZDŐDIK A NAGYBÖJT

„Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!”


Hirdetés


Máté evangéliuma

***

Hamvazószerda, hamvas szerda, a nagyböjt kezdő napja a latin szertartásban, a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.

Ez az időszak a kereszténységben az arra való törekvés, hogy Jézus 40 napos böjtjét kövessék.

E napon elhagyják a hús-, egy héttel később a tejételeket is. Innen a húshagyó vasárnap, vajhagyó vasárnap elnevezés.

Az ősegyházban hamvazószerdán kezdődött a katekumenek közvetlen előkészítése a húsvéti keresztségre és a nyilvános bűnbánók fölkészítése a nagycsütörtöki föloldozásra. A bűnbánókat külön szertartással, a hamvazással indították a XII. sz-ig az Ádám-kapun át a vezeklés útjára.

A bajorországi Bamberg városában álló Szent Péter és Szent György-dóm Ádám-kapuja és Kegyelem-kapuja. E késő román és koragót stílusú székesegyházat 1012-ben szentelték fel. A Kegyelem-kapu elnevezés arra a gyakorlatra vezethető vissza, hogy a hamvazószerdán az Ádám-kapun át kiüldözött vezeklőket nagycsütörtökön a Kegyelem-kapun át bocsátották ismét be a templomba, a bűnbocsánat jeleként. – Fotó: Wikipedia

Hamvazószerda szigorú böjti nap, még a böjt 1966-os reformja után is, azaz e napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani.

Forrás: Katolikus Lexikon