Az egykori, balliberális lapok szerzője immár polgármesterként szinte már-már patológiásan retteg a sajtótól. Persze nem az övétől, hanem csupán a jobboldalitól! A VácOnline-nak egy esztendő alatt a neki heti gyakorisággal feltett kérdésekre még egyetlen egyszer sem válaszolt. A sajtótájékoztatóira csak a „saját” sajtója kap meghívást. Példa nélkül állt a megválasztása óta, hogy nyilatkozott volna bármely, olyan országos orgánumnak, amely nem az ő buborékéban van. Viszont a Helsinki Bizottságot is védő ügyvédekkel szívesen perelteti súlyos közpénzekből azon lapokat, akiknek ugyan sohasem válaszol, de azok cikkeinek tartalmával roppant elégedetlen. Ennyit a választásakor megígért nyitottságról!
Pedig Matkovich Ilona ezekkel a lózungokkal indította polgármesteri pályafutását:
„Nekem az a dolgom, hogy ennek a városnak választott polgármestereként megmutassam, mi az, ami összeköt bennünket, váciakat a származás, a neveltetés, a hit és a világnézet ellenére.”
„… október 14-től már minden váci lakos érdekeit képviseljük, függetlenül a politikai szimpátiától és hovatartozástól. Mert egy igazi városvezetés számára nem lehetnek jobb- és baloldali emberek…”
Ezekből a jól hangzó frázisokból eddig nyilvánvalóan semmit sem valósított meg, sőt az egyik VácUp interjúból kiderült, hogy állítólagosan egy értekezleten megígérte, nem lesz politikai béke ebben a városban. Ez vagy elhangzott vagy sem, de hogy nem telik el úgy egy hétvége, hogy polgármesteri üzeneteiben ne fogalmazná meg éles szembenállását a polgári kormánnyal, a helyi jobboldallal szemben, az egészen bizonyos. Sőt elment már addig is, hogy a komplett váci jobboldali lakosságot megvádolta azzal, hogy barbár, a városi rongálások elkövetésével sértegette e választópolgári réteget.
Hogy miért nem szeretne valódi politikusként kiállni a balliberális médiavilágon túli sajtók elé, arra valamelyest magyarázatot szolgáltatott a pár nappal ezelőtti (hol máshol, mint az ATV-ben) Rónai Egonnal készült interjúja, amelyben még a neki szakmaiatlanul alákérdező riporteri munka ellenére is többször kínos helyzetbe hozta magát a felkészületlenségével.
Többször felsült az interjú során, amelyre feltehetően még igen büszke is lehet, hiszen minden elérhető városházi platformon publikálta ezt az anyagot:
…nem tudom, hogy…
…hogyha jól emlékszem…
…azt nem tudom, hogy megtörtént-e, megmondom őszintén…
…én egyszer kiszámoltam szabadidőmben, hogy körülbelül … ő … ö … hát … olyan fél… igen… fél … félmillió … azt hiszem … igen-igen…
…nem tudom, hogy jól mondtam… akkor ötszázezret mondtam?
…hát azt hiszem 5… nem néztem meg pontosan, de 500 millió körül tartunk…
…nem, akkor biztosan nem jól fogalmaztam…
…a kollégáim az utolsó pillanatban kezembe nyomtak egy kis grafikont, amiben lerajzolták… és idetették nekem, hogy nehogy elfelejtsem…
…tőlünk északra, észak-nyugatra nincsen város…
A felkészületlen városvezető kompenzációként a benne lakozó irodalmárt hívta segítségül, de bár ezt se tette volna, hiszen ilyenek fogalmazódtak meg efféle suta mondatokká:
„Mi valahogy két tűz között a pad alatt érezzük magunkat.”
„Elveszik a pénzt, levágják a madár szárnyát és mondja, hogy repülj, és értelemszerűen nem tudunk repülni, mivel repüljünk?”
„De van még ilyen a szekrényben … csontváz sajnos.”
A távolról jött embernek, a balliberális paneleket előcsalogatni kívánó Rónai Egonnak természetesen mondhatott olyan számokat, olyan meséket, ténynek feltüntetett alternatív valóságokat, amelyek csak az ő képzeletében tűnhetnek realitásnak, de az itt élők számára számos, könnyen cáfolható hazugság is elhangzott ebben az interjúban.
„Azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem fizetünk a dolgozóknak…” és a „Nem akarjuk politikai útra vinni…” gondolatmeneteket, ha Vácon egy tárgyilagos, valóságot ismerő sajtó előtt adná elő, akkor nem lenne itt helyben olyan sajtómunkás, aki ne kérdezett volna vissza ezekre a kijelentéseire.
Az önfényezésnek szánt, a kormány ekézésére készült interjú valójában csak leleplezte azt, hogy Matkovich Ilona miért nem mer/tud/akar megmérettetni bármely polgári sajtó előtt is. Beégne, talán még ennél az interjúnál is kínosabban!