Úgy tűnik, idén jó pár szavazás vár a magyarokra: a baloldal koncepciója szerint miniszterelnök-jelöltjük és több egyéni választókerületi jelöltjük megnevezése is ún. előválasztáson fog eldőlni. Persze az előválasztások időpontjait és szabályainak részleteit még mindig nem lehet tudni, de az már most látszik, hogy az ellenzék elfelejtette: a baloldali előválasztáson nem csak baloldali szavazók adhatják le a voksukat.
Hónapokig tartó hosszas huzavona, szinte megszámlálhatatlan alkalomból álló tárgyalássorozat és nem ritkán egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után
az ellenzéki pártok decemberben kihirdették: megállapodtak arról, hogy a 2022-es országgyűlési választáson közös listán indulnak és mindegyik körzetben egy közös jelöltet indítanak.
Mindezzel együtt pedig előválasztásokat tartanak azért, hogy az állampolgárok döntsék el, aspiránsaik közül végül ki mérettesse meg magát élesben is másfél év múlva. Habár az előválasztások részleteiről a mai napig nem derült ki lényegében semmi konkrétum, egy biztos: az ellenzék úgy tesz, mintha elfelejtené, hogy
az előválasztáson bárki szavazhat.
Jönnek-mennek a találgatások, egymást érik a különböző közvélemény-kutatások arról, hogy ki a legszimpatikusabb ellenzéki politikus a baloldali szavazók között. Az ellenzéki pártok azt remélik, ha minden körzetben – így akár Vácon is –, azt a jelöltet indítják, akire majd az előválasztáson a legtöbb szavazat érkezik, esélyes ellenfelei lehetnek a Fidesz-KDNP-nek 2022-ben.
Ez ebben a formában azt is jelenti, hogy az ellenzéki pártok azt feltételezik, csak baloldali szavazók vesznek majd részt az előválasztáson.
- Felmerül a kérdés, hogyan akarják kiszűrni, hogy egy választó jobb- vagy baloldali?
- Lehet egy pártnak köze ahhoz, hogy kinek mi a szimpátiája?
- Kizárhat az előválasztásból bárkit?
- Ha igen, akkor az mennyire demokratikus eljárás?
- Ha nem, akkor mennyire ad majd valós képet az előválasztás?
- Lesz ennek egyáltalán értelme akár országosan, akár Vácon?
- Esetleg már előre meg is van írva az eredmény?