NEM TÉRKÉP E TÁJ – JAVÁBAN TART A BARÁTOK TEMPLOMA BELSŐ FELÚJÍTÁSA

Átmenetileg csak igen kevés festmény és szobor díszíti a Barátok templomát, ám az ok rendkívül örömteli: javában tart a gyönyörű Isten-háza belső felújítása. Ribáry Zoltán hívja „andalgásra” olvasóinkat az ódon falak közé

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

Ezzel csaknem teljesen megvalósul az az idestova több mint fél évtizede tartó beruházás-sorozat, aminek révén – a kormányzat és az egyház példás együttműködésének köszönhetően – teljesen megújul Vác egy kis városrésze, fogalmazzunk úgy, hogy a „rendi negyed”.

A folyamat – részben párhuzamosan – a templom külső felújításával és a volt ferences rendház teljes körű, funkcióváltással egybekötött korszerűsítésével és szépítő rekonstrukciójával kezdődött.

Fotó: studiolinear

Most tehát a templombelső felújítása van soron, s biztosak lehetünk benne, hogy a restaurátorok munkája nyomán ez a megszentelt belső tér maradéktalanul visszanyeri eredeti szépségét, sőt szebb lesz, mint valaha.

Ahogyan abban is biztosak lehetünk, hogy – a korábban beharangozott tervnek megfelelően – a jövőben egy igazán vonzó kis zöld pihenőterület alakul ki a rendház mellett – Anzelm-kert elnevezéssel.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

A templombelső felújítása kapcsán fontos megjegyezni, hogy a szokásos miséket megtartják itt a munkálatok ideje alatt is, azaz nem zárt be a templom.

Zárszóként emeljük ki: az elkövetkező hónapokban érdemes csak azért is rendszeresen felkeresniük a templomot az érdeklődőknek, hogy úgymond napra készen nyomon követhessék a restaurálás eredményét.

Fotó: baratoktemploma

***

A főoltár

Fotó: droneeyephoto

Habár a templomot a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel, a főoltárkép az adományozó védőszentjének, Szent István protovértanúnak megkövezését ábrázolja, melyet a festő remekül komponált sokalakos, mozgalmas jeleneten keresztül mutat be.

István azon hét jeruzsálemi görög diakónus egyike, akiket az apostolok segítőinek választottak. Bölcsessége kiemelkedő volt. Életének végére teljes mértékben diakónussá vált: egész életét a szolgálatra tette fel. Kr. u. 36-40 körül a főtanács elé hurcolták, bevádolták ugyanis, hogy a szent hely és törvény ellen beszél, s káromló szavakkal illeti Mózest és Istent.

István védőbeszédében nyíltan kiállt hitéért, bölcsességével, a Lélek erejével a vádlói nem tudtak mit kezdeni, ezért dühöngve a városból kihurcolták és megkövezték.

A festmény azt a pillanatot mutatja be, amikor a feldühödött zsidók már megragadják a köveket, hogy Istvánt halálra kövezzék: a szentet a kép középpontjában már fél térdre esve látjuk, fehér albában és vörös dalmatikában. Az égből egy angyal hozza neki vértanúságának jutalmát jelképező pálmaágat, valamint a nevét jelentő koszorút. István fölött, az égben három kerubfej is megjelenik, a magasban pedig a már megnyíló ég által elénk táruló isteni dicsőség fénye aranylik.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

A mártír égre emelt tekintete és elragadtatott arckifejezése azonban az elbeszélés egy korábbi pillanatát is megidézi számunkra, amikor a főpap előtt elmondott monumentális védőbeszéde végén mennyei látomásban részesül: „Ő azonban a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre és látta az Isten dicsőségét és Jézust az Isten jobbján. Felkiáltott: Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján.” (ApCsel 7,55-56)

Az oltárkép két oldalán Assisi Szent Ferenc és Szent Antal (egyesek szerint Szent Bonaventurát, mások szerint Szent Pascalt ábrázolja a szobor, de a rekvizitum alapján – könyv – Szent Antal a valószínűbb. Bonaventurának ugyanebben az időben készült Szent Ferenc oltáron van szobra, a szokásos bíborosi öltözetben), a széleken külön szoborfülkében Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra látható. Az „István megkövezése” kép fölött Szent József, mellette két oldalt „cartouche”-ban Szent Katalin és Szent Borbála képe látható, az oltár tengelyében a „Szent István és Szent Imre herceg” képe van, fölötte két „cartouche”-ban Nepumoki Szent János és Szent Rozália, melyek fölött a „Mennybe felvett Mária” kép látható. Az oltárt a Szentháromság kompozíció zárja a földgömböt tartó Atya, a keresztet tartó Fiú szobrával és a felhőből előtűnő galamb, a Szentlélek-ábrázolással.

Az oltár jobb oldalán Szent Rókus szobra felett Szent Lucia esetleg Szt. Orsolya? (rekvizitum hiányában vitatott, hogy kit ábrázol), Xavéri Szent Ferenc jezsuita szobra, „cartouche”-okban Szent Apollonia, Szent III. Lipót Ausztria védőszentje, Szt. Koszta Szaniszló jezsuita képei láthatók. Az oltár bal oldalán Szent Sebestyén felett Szt. Erzsébet a koldussal, Loyolai Szent Ignác jezsuita szobrai a „cartouche”-okban Szent Cecília, Szent László király és Szent Gonzaga Alajos jezsuita képeit látjuk.

A főoltár faragott, festett emléke a kor emberét foglalkoztató gondoknak és hitbéli kérdéseknek. A szobrok és képek hitvallókat, térítőket, betegségek ellen segítségül hívható szenteket ábrázolnak. A reformáció-ellenreformáció korának fő kérdései közötti eligazodásban példát adó hitvallók, térítők, mint Szent Sebestyén, Szent Cecília – aki közvetlenül a halála előtt is térített, Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Koszta Szaniszló az oltáriszentség tisztelője, Szent Katalin a teológia doktora. A háború és a szegénység miatt, betegségektől és járványoktól sújtott lakosoknak reményt adó segítő szentek, mint Szent Rókus vagy Szent Rozália.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnt, hogy egy ferences templom főoltárán jezsuita szenteket ábrázoltak az egykoriak. Nos, Szent István protovértanú képe mellett a jezsuiták ábrázolása is arra utal, hogy a „program” meghatározója Koháry István lehetett, őt ugyanis jezsuiták tanították.

 

A mellékoltárok

Fotó: droneeyephoto

A templomnak kilenc mellékoltára van, ezek elhelyezkedését a mellékelt ábra mutatja be.

A Betlehemi oltárt Paulesits József állította 1728-ban. Eredetileg Nepomuki Szent János oltár volt, nem tudjuk, hogy a névadó kép vagy szobor formában volt jelen az oltáron. Azt sem tudjuk, hogy mikor és miért kapta a mai formáját, noha a betlehem-állítás nem idegen a ferences lelkiségtől. Szobrai: balra Szent János evangélista, jobbra Alamizsnás Szent János (Szent Miklóssal is azonosítják nyilván a karácsonyi ünnepkör miatt. Mindkét szent a keleti egyház képviselője, közös szent, de ábrázolt öltözetük, a karing és az érseki pallium a barokk kori nyugati egyház viselete, ezért is nehéz az azonosítás), fent két angyal között Jézus, mint a világ Bírája. A kép Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.

Fájdalmas Szűz Anya oltárát Szabó György váci lakos ajándékozta 1728-ban. Az oltár fő szobra „Fájdalmas Anya a keresztről levett Jézussal” balról Szent Ilona, jobbról Szent Zsuzsanna vértanú szobra, fent Veronika szobra és az Atya képe látható.

Assisi Szent Ferenc oltárát a kordatársulat, mások szerint a német ajkú harmadrendiek állították. Az oltárkép a porcinkulai teljes búcsút ábrázolja. Szobrai: balról Szent Bonaventura, jobbról Sienai Szent Bernardin, fent Szent Erzsébet és Assisi Szent Klára. Az oltár tetején Alexandriai Szent Katalin képe látható.

Páduai Szent Antal oltárát Mágócsi Mihály rádi főúr állíttatta 1728-ban. Az oltárképen Szent Antal a „világ szentje” a kis Jézussal látható. Szobrok: balról Kapisztrán Szent János, jobbról Marchiai Szent Jakab a Hunyadiak segítői, fent Szent Ágnes és Szent Júlia, (e két szent szobra attribútumaik hiányában nem azonosíthatók megbízhatóan, itt Anzelm atya meghatározására hagyatkoztunk) legfelül Szent Mihály arkangyal. A felső kép Szent Annát ábrázolja.

Keresztelő Szent János oltárát 1761-ben Arbay (Arvai) János nagyprépost adományozta. Az oltárképen Keresztelő Szent János Jézus fejére vizet önt. Felette Szűz Máriát ábrázoló képet láthatunk. Szobrok: Lachegyi Máté megállapítása szerint Szent Anna, Szent József a kis Jézussal a jobb oldalon, Szent András apostol és Bűnbánó Magdolna alakjait láthatjuk. Más megállapítás szerint balról Anna próféta asszony, Zakariás a fiával, Jánossal, jobbról Malakiás próféta és Kortonai Szent Margit ferences bűnbánó alakja áll. Az oltárkép alatt tört ívű fülkében Nepomuki Szent János szobra látható.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

A Szent Erzsébet oltárt 1761-ben emelték a magyar ajkú harmadrendiek. Az oltárképen Szent Erzsébet alamizsnát oszt. Szobrok: balról Szent Klára, Szent IX. Lajos, jobbról Szent Ferdinánd és Szent Ágnes. Legfelül az alvó Szent Ferencet látjuk, amint oldalából a harmadrendi szentek és bűnvallók családfája nő ki.

Az Immaculata oltárt 1770-ben állította Herkl János váci polgár, 1859-es felújítási költségeit a rózsafüzér társulat állta. Eredetileg a szentély a hajóból nézve jobb oldali falánál állt. A kígyót eltaposó Napbaöltözött Asszony szobra mellett szülei Joachim és Anna szobrai láthatók.

A Szent Kereszt oltár építménye eredetileg Szent Anna oltár volt. A Szent Kereszt oltár valamikor a sekrestyében (régen a mostani helyénél egy osztással előbb álló főoltár mögött) volt. Ez volt az egyetlen oltár a templomban, amit a ferencesek maguk állítottak, illetve állt egy Szent Kereszt oltár a bal oldali oldalhajóban is, a Szent Erzsébet oltárnál a szentély felé nézve, a már felszámolt Lorettói kápolna lezárásaként. Mikor a kápolnát elhasználódás (szú) miatt szét kellett szedni és a főoltár is a mai helyére került, a templom Szent Kereszt oltár nélkül maradt.

Ekkor alakították ki a Szent Anna oltár építményének felhasználásával a Mai Szent Kereszt oltárt. Az oltárkép a bal oldalhajó falára került, idén (2017) restaurálják. A korpuszos kereszt alatt Bűnbánó Magdolnát, két oldalt Szent János apostol és Szűz Mária alakját láthatjuk. Az eredeti Szent Anna oltár oldalszobrait most két oldalt állványon láthatjuk: Ábrahám és Izsák illetve Dávid király alakját.

Szent József oltár (eredetileg Őrangyalok oltára). Az oltár eredeti képe is a baloldali oldalhajó falára került (szintén restaurálják – 2017) és helyette Szent József képét helyezték az oltárépítményre. Az oltárkép alatt Garay Nagy Norbert váci festő Szent II. János Pál pápát ábrázoló képe látható, melyet a pápa szentté avatásakor emeltek az oltárra. Az oltár két oldalán Rafael és Gábriel arkangyalok szobra látható.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

 

A templom egyéb értékei

Fotó: droneeyephoto

A szószék, mely későbarokk, rokokóba hajló alkotás, már a színezésével is magára vonja a figyelmünket: fekete alapszínével szobrainak és díszeinek aranyozott fehér festése éles, mégis elegáns kontrasztot alkot. Díszítése is igen gazdag: arany virágfüzérek, fülkagylós-leveles rocaille-díszek, vázák és putto-szobrok borítják a szószék teljes márványozott fekete felületét. Alul kiöblösödő kosarán, valamint a hangvető nyolc szobrán a hét fő erény ábrázolása jelenik meg allegorikus női alakok képében, a keresztény ikonográfiára jellemző motívumokkal. Az alsó szobrok a három isteni erényt jelenítik meg: a Hit alakja a kehellyel, a Remény alakja a horgonnyal, a Szeretet alakja az anya gyermekével, de a négy sarkalatos erény egyike, az oszlopot tartó lelki Erősség is itt jelenik meg.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

Az erények folytatásaként, a hangvetőn kap helyet a többi sarkalatos erény: a fiatal nőként ábrázolt Okosság, a korsót és poharat tartó Mértékletesség, és az Igazságosság, amely két alakban is látható: bekötött szemmel és mérleggel. A kosár mellvédjét a feszülettel és koponyával ábrázolt, vezeklő Szent Ferenc kartusba foglalt domborműve díszíti, az oromzaton pedig a világbíró Krisztus jelenik meg a földgömbön, kezében tartva a templom titulusát is hangsúlyosan kifejező keresztet. A szószéken is megjelenik a „theatrum sacra” elve: a hangvetőről körben faragott függöny fut végig, amelyet kétoldalt egy-egy zsinórral angyalok húznak el. A hangvető mennyezetén a galamb képében megjelenő Szentlelket láthatjuk, aki ajándékait a szószékről prédikáló papra, rajta keresztül pedig az őt hallgató hívekre árasztja. A szószék díszítményei Vitus mester keze munkája. Neki köszönhetjük a templom orgona építményét is, melyben ma a Lehotka Gábor tervezte orgona örvendezteti meg a hallgatót. 1979-ben teljesen új orgonát kapott a templom, mely 2 manuálos, 20 regiszteres és a budapesti Aquincum Organaüzem készítette.

Fotó: droneeyephoto

A szentélyben látható nyitott gyóntatószékek eredetileg a kolostor és a templom közötti folyosón szolgáltak. A szentélyben ma látható stallumok és az olvasóállvány eredetileg az orgona karzaton voltak elhelyezve. A szentélyben látható a kor halálkultuszának egyik általános liturgiai kelléke a tomba vagy tumba, melynek értékét ma főképpen az adja, hogy nagyon kevés maradt fenn belőle. A „Szerecsen Madonna” – vagyis a Czestohowai kegykép másolata, mely a Lorettói kápolnában volt – és a Szent Ferencet ábrázoló kép Althann püspök ajándéka, egykoron a Szent Ferenc oltáron állt. Ma a jobb oldali oldalhajó falán láthatjuk. A Fájdalmas Anya és a Szenvedő Krisztus festett faszobrát 1768-ban Szinant tábornok adományozta és az orgona karzat melletti szoborfülkéiben láthatók. A gyóntatószékek 1820-ból valók, a sekrestye festett szekrénye pedig Vajzer János műve 1768-ból.

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline

***

Forrásmunkák

Fotó: droneeyephoto

Lachegyi Máté – Romokból támadt barokk virágoskert
Szabados Anzelm OFM – Váci ferences barokk templom – templomismertető
Bajkó Ferenc – Vác, Szent Kereszt ferences templom (Vártemplom / Barátok Temploma)

Fotó: Ribáry Zoltán/VácOnline