A Jupiter és a Szaturnusz rendkívül közeli együttállása várható december 21-én. Kutatók úgy vélik, ez az égi jelenség tűnt fel Jézus születésekor is.
Hónapok óta figyelhetjük a kora esti égen, ahogy a Naprendszer két legnagyobb bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást.
A Jupiter és a Szaturnusz – viszonylag hosszabb Nap körüli keringési idejük miatt – együttállásukra így meglehetősen ritkán kerül sor. Az idei esztendő különlegesnek számít, mert a szögtávolság minimuma jóval kisebb lesz egy átlagos együttálláshoz képest: mindössze 6 ívpercet tesz majd ki! (A Nap és a Hold szögátmérője kb. fél fok, azaz 30 ívperc.)
Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz az égbolton, ráadásul jól megfigyelhető is lesz, hiszen az együttállás a Naptól ezúttal mintegy 30 foknyira történik.
Új számítások szerint Jézus Krisztus születése valószínűsíthetően a Kr. e. 7-es évre tehető. Ebben az esztendőben a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros („legnagyobb”) együttállást produkált a Halak csillagképben.
A korabeli asztrológiai értelmezések szerint: a Jupiter királyra, uralkodóra utalt, a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként tekintettek, a Halak csillagkép pedig a születést is jelképezte.
A betlehemi csillag nagy eséllyel a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett.
Erre a következtetésre jutott Ponori Thewrewk Aurél és Teres Ágoston – csillagász-pap, a vatikáni csillagászati obszervatórium magyar származású munkatársa – is. Előbbi szerzőnek 1993-ban jelent meg Csillagok a Bibliában, utóbbinak pedig 1994-ben Biblia és asztronómia című munkája.
Animáció a várható látványról: