„Magyar zarándokutak” címmel igazán elegáns kötetet jelentetett meg a Kossuth Kiadó, a szerző Barna Gábor. „Legendák a mostról” címmel – a helyi Arcus Kiadó gondozásában – megjelent Pápay Eszter váci költő, a helyi költők baráti társaságának vezetője új kötete: a könyv válogatás a programszervezőként is tevékenykedő szerző 2006 és 2020 között született műveiből.
A Magyar zarándokutak című album mindenkinek szeretne segíteni: zarándoknak és turistának egyaránt, hogy felhívja a figyelmet az utak szépségeire, az ott élő emberekre, az úton található értékekre, a kulturális és épített örökség emlékeire.
„A könyv fejezetei nagy kalandra hívják tehát az olvasót: kilépni a mindennapokból és közel kerülni a tájhoz, amelyben a természeti és az épített környezet együtt jelenik meg a hozzájuk kötődő elbeszélő hagyománnyal, és közel kerülni a tájban élő, alkotó emberekhez. A szépségeket látva, az értékeket megismerve rácsodálkozhatunk a teremtett világ gazdagságára és magára a Teremtőre. Ráébredhetünk gazdagságunkra, de felelősségünkre is egyúttal” – áll a könyv fülszövegében.
Hazánkban a következő zarándokutak járhatók be több útvonalon, rövidebb-hosszabb szakaszokban:
- Szent Jakab zarándokút,
- Szent Márton-utak,
- Gyöngyök útja,
- Középkori templomok útja,
- Szent Erzsébet-út,
- Mária-út, és ez utóbbi különösen fontos váci szempontból, hiszen városunk, elsősorban a hétkápolnai kegyhely révén kiemelt állomása az út szakaszainak.
Ezek a szakaszok a következők:
- M10/05: Márianosztra – Vác;
- M05/22: Márianosztra – Vác;
- Bakancstalpas jelzés: Kóspallag – Vác;
- M05/23: Vác – Veresegyház;
- Bakancstalpas jelzés: Nézsa – Vác;
- Bakancstalpas jelzés: Veresegyház – Vác;
- M81/01: Vác – Nézsa
***
Pápay Eszter négy év után jelentkezett újabb önálló szépirodalmi kötettel: a „Legendák a mostról” című könyv válogatás 2006 és 2020 között született műveiből.
Pápay Eszter így vall magáról rövid önéletrajzában:
„Vácott születtem, 1967-ben, Szent Mihály napján. A keresztségben az Eszter nevet kaptam, amitől tízéves koromig ösztönösen szabadulni szerettem volna. Ma már értem, miért és azt is, mi értelme mégis annak lenni, aminek és akinek az ember született.
Gyerekként nagy hatást gyakorolt rám az extrém mennyiségben elolvasott mese, Attila véres szárszói inge és a felismerés, miszerint nem mindenki látja értelmét a hangyák etetésének. Korán kezdtem írni, s az elmúlt évtizedek alatt sokféle formában műveltem ezt a dolgot: írtam riportot, publicisztikát, forgatókönyvet, dalszöveget, bohózatot, miegymást.
A művészetekhez való vonzódásom az egyik legmeghatározóbb tényező az életemben; a szavakkal való alkotáson túl a zene és a képi kifejezés is különösen közel áll hozzám.
Szemlélődő és kutató természetem elsősorban az emberi lélek rezdüléseire kíváncsi. Ez foglalkoztatott illetve foglalkoztat pedagógusként, újságíróként, szerkesztő-riporterként, költőként és mintegy másfél évtizeddel ezelőtt ezért indultam hivatás szintjén is a pszichológia irányába. Írói feladataim mellett alternatív terápiákkal, elsősorban művészetterápiával foglalkozom. Azon barátaim és kollégáim, akik igazán ismernek, a világ egyik legrealisztikusabb misztikusaként gondolnak rám. Akik nem ismernek – nos, azok számára is van még esély.”
Pápay Eszter kötetei:
A gyógyszer neve: megbocsátás (lélekpatika ) 2010, A magányos dervis tánca (egyperces lélekmesék, novelláskötet), 2014, Ahogy tőlünk telt (interjúkötet, társszerzőként), 2015, A tükör ott benned (verseskötet, melynek része a „Szélpalota” című gyermekvers ciklus 2006-ból), 2016, Legendák a mostról (verseskötet), 2020
A címadó vers:
Legendák a mostról
Most egészen –
miközben csak félig
Most egyetlen –
ha egy darabban mérik
Most élni jó –
ha volt is, lesz is rosszabb
Most épp elég –
mert többet úgyse hoznak
Most boldogság –
és itt vagyok a mostban
Te épp velem
és úgy sincs más, csak most van
Ribáry Zoltán