Lehet, hogy örülnünk kellene még annak is, hogy nem Grincs-fákat állítanak idén adventben a váci Fő terünkön, mint más keresztényellenes helyeken, és nem „téli ünnepnek” nevezik az adventi és karácsonyi időszakot, mint a keresztény gyökerektől elszakadt Európában, de úgy gondoltuk, hogy a hagyománytisztelő helyi keresztények (leginkább az itt élő, ezeréves hagyományokkal bíró katolikusok) nevében feltétlenül szóvá kell tennünk, hogy az idei adventi koszorú színezése mennyire messzire szakadt az eredeti jelentésétől.
Mindazonáltal azért abban reménykedünk, hogy az idei adventi koszorú színválasztása nem egyféle tisztelgés volt a városháza szellemi felmenői előtt!?
Mert hogy képben legyünk: az adventi koszorú nem a bolsevik, hanem a keresztény hagyomány része, és színezetében is üzenetet hordozó!
A katolikus egyházban az advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. (Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el egykor a lila miseruha használatát.)
A gyertyák színe a katolikus körökben az egy rózsaszín kivételével lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila – az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle.
Tehát minden adventi gyertya üzenettel, szimbolikus jelentéssel bír:
hit, remény, öröm, szeretet.
A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
Isten a Megváltóra való ígérete (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Sajnálatosan látjuk azt, hogy a szekularizált világban már elveszett a színek üzenete, így már nem feltétlenül ragaszkodnak az adventi koszorúk készítői a hagyományos lila-rózsaszín szimbolikához. Van aki a lakása színeihez, van aki a karácsonyfához és mások pedig az év divatszíneihez igazítják az adventi koszorú színét.
A Fő terünkön persze nem volt semmi olyan indok, amihez ragaszkodni kellett volna az alkotóknak, hacsak nem a városháza ideológiájának megfelelő, a világforradalomnak, az emberiségre oly sok szenvedést hozó PIROSához.
***
Bármilyen látványosak is voltak eddig a Fő téri adventi koszorúk, sajnos az ezer esztendős város az utóbbi évtizedekben nem sokat adott az advent szimbolikus hagyományaira, de ezidáig legalább nem hajaztak a koszorúk színei egy diktatúra szimbolikájára.
