Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyarok a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás kiűzéséért folytatott szabadságharca volt, amely a 20. századi magyar történelem, de talán a világtörténelemnek is az egyik legmeghatározóbb eseménye lett. Az 1956. október 23-án a budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődő és Csepelen november 11-én a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával befejeződő lázas napoknak megvoltak a váci főszereplői is. Ma néhány eredeti forrás felidézésével emlékezünk rájuk és egyben a hálás utókor nevében köszönetet is mondunk áldozatukért.
Lapozható füzet, amely egy rövid összeállítás az 1956-os váci eseményekről, emléket állít a forradalom és szabadságharc helyi hőseinek, áldozatainak. A 2015. évi október 23-i a Boronkay szakközépiskola emlékünnepségének műsorán túl e fenti dokumentumokból összeállított kiállítást is megtekinthették az érdeklődők az iskola aulájában. A kiállítást Márczy Gábor tanár úr szervezte.
Váci hősök és áldozatok képei a Márczy Gábor szerkesztette kiadványból.
***
Vác Város Levéltára oldalán található interaktív galéria, amely egybegyűjtötte Andor Károly, Pitz Pál (Vác Város Levéltára) és egy ismeretlen szerző 1956-os, eredetei képeit (Váci Püspöki és Káptalani Levéltár).
***
Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában – Forrásgyűjtemény I.
A Váci Történelmi Tár 4. köteteként Vác, 2006-ban megjelent munka megtalálható a Hungaricana digitális könyvtárában.
***
„Engem hívtak, hogy fogjam meg a gyeplőt. Én azt megragadtam, minden tőlem telhetőt megtettem, hogy a kocsi ne zuhanjon a szakadékba. Elmenekülhettem volna a felelősségre vonás elöl, de ezt én nem tettem.”
A másodfokon kötél általi halálra ítélt Brusznyai Árpád kegyelmi kérvényét az erre összeült tanács 3:2 arányban elutasította, a Himnuszt énekelve ment a halálba.
„Valljuk, hogy a fejlődés útja a tett és a tett lehetősége a szabadság.”
November 7-én a szovjet tankok elleni küzdelem során a Klauzál utcánál érte halálos találat.
Egy vértelen vértanú életútja – Adalékok Pétery József váci püspök életéhez, különös tekintettel az 1956-os forradalomra című írásban így méltatja Földváry Gergely, a szerző: „…emberi helytállása és a kommunizmus alatt elszenvedett megpróbáltatásainak viselése révén olyan példát adott és adhat nekünk ma is, mely szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.”
Az Állami Egyházügyi Hivatal Hejcére száműzte, ahol haláláig élt.