Jövőre lesz a tizedik évfordulója a Hazajáró című televíziós sorozat életre hívásának, azaz az idén már a tizedik évadnál tart a műsor.
– Egy évtized távlatából érdemes felidézni, hogyan jött az ötlet, milyen küldetésre vállalkoztak, és nyilván vállalkoznak a jövőben is? – tettük fel a kérdést Kenyeres Oszkárnak, a sorozat egyik ötletgazdájának, főszereplőjének, producerének.
– Amikor 2011-ben útjára indult a Hazajáró, álmunkban nem gondoltuk, hogy a műsor megéli a 20-as éveket, és lám most szinte azt mondhatjuk, hogy életünk szinte negyede hazajárással telt, és ki tudja, hol van még a vége. A két ötletgazda a sorozat rendezője, Moys Zoltán és operatőrünk, Schödl Dávid. Ők a Dextramedia Kft. révén már a 2000-es évek elejétől fogva határon túli témákkal foglalkoztak, és gyakran játszottak el a gondolattal, hogy milyen jó lenne bemutatni a Kárpátok hegyláncát egy turisztikai magazinban, hisz manapság a tematikus televízióknak hála a kamcsatkai hegyekről, vagy az Amazonas-medence törzseiről is többet lehet tudni, mint az ezeréves haza értékeiről. A lehetőség 2011-ben érkezett el, mikor a Duna Televízió befogadta a műsor szinopszisát, majd hamarosan el is indult – ahogyan mi szoktunk fogalmazni – a Hazajáró végtelen útja. A koncepció szerint két fiatal turista bejárja a történelmi Magyarország hegyeit-völgyeit, közben a nézők megismerhetik a természeti szépségeket, a kultúrtörténeti örökségünket, a magyar emlékeket és ami talán a legfontosabb, a határokon túli magyar közösségek mindennapjait. Mindeközben bemutatjuk a turisztikai lehetőségeket, ez által utazási tippet adva azoknak, akik eddig inkább az Alpok felé indultak, ha magashegyekbe vágytak.
– Használtak, használnak lépés- vagy méterszámlálót a bandukolásokkor, azaz van adatuk a megtett távra vonatkozóan? Illetve kérem, emeljen ki esetleges további különleges legeket a műsorkészítés kapcsán!
– Napjainkban már nincs szükség olyan lépésszámlálóra, mint amilyent például a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című kultikus sorozatban használtak a turista elődök, hisz a különböző telefonos alkalmazások mindenben segítségünkre vannak. Annak bemutatása egyébként egy külön epizódot érne, hogy milyen sokat fejlődött ez a fajta technika a műsor 2011-es indulása óta! Statisztikát amúgy vezetünk mindenről: 137 alkalommal keltünk útra az elmúlt 9 esztendőben, volt, hogy két napra mentünk forgatni, volt, hogy két hétre. Így összesen 709 nap telt forgatással. Gyalogoltunk 3100 kilométert, amelyhez 156.000 méter szintemelkedés párosul, közben pedig több mint 1500 interjúalanyt szólaltattunk meg.
– A családjaik hogyan fogadják a családfők tartós távolléteit, hiszen a hátországi támogatás bizonyára az Önök esetében is meghatározóan fontos.
– Az alapstáb öt főből áll, mindenkinek biztosított a megfelelő hátország, ami nélkül az egész nem is működne. Ami engem illett, a gyermekeim szinte belenőttek a Hazajáróba, így megszokták, hogy apa néha elmegy „hazát járni”. Volt már olyan film is, amelybe őket is becsempésztük, így személyesen is megtapasztalhatták, hogy egyrészt milyen sűrű egy forgatási nap, másrészt milyen remek munkánk van.
– A gyalázatos trianoni békediktátum 100. évfordulójának évada kapcsán különösen érdekes lehet a kérdés, hogyan választják ki egy-egy évad úti céljait, hogy volt ez korábban, miként van az idén?
– Igazából mi az évforduló nélkül is ezzel foglalkozunk lassan 10 éve. Sőt, ha jól belegondolunk, akkor már a kamaszkorunk óta, hisz mikor még kamerák nélkül jártuk a kárpáti hegyeket, már akkor is célirányosan kerestük a hegyek lábánál élő magyar közösségeket. Sokszor ezeknek a korai találkozásoknak élvezzük ma is a gyümölcsét. Trianon tehát velünk él, mióta az eszünket tudjuk. Mikor 2011-ben útjára indult a műsor, talán úttörők is voltunk ebből a szempontból a magyar média palettáján. Még saját oldalról is figyelmeztettek bennünket, hogy vékony jégen járunk, mikor például a Felvidék szót használjuk, de lám, az idő bennünket igazolt. Ma már nem olyan érzékeny téma mindez, hála a magyar nemzetpolitikának, amely az utóbbi 10 esztendőben igen sokat tett a magyar-magyar kapcsolatokért, az összetartozás érzésének erősítéséért. Mi úgy gondoljuk, a Hazajáró is egy olyan hadoszlop, amely segíti ezt a folyamatot, az által, hogy bemutatja az élni akaró magyar közösségeket. Az idei évad filmjeinek kiválasztásakor nem volt szempont Trianon száz éves évfordulója: igyekeztünk tartani a szokásos domborzati és földrajzi egyensúlyt, vagyis egyenlően elosztani a síkvidéki, dombvidéki, hegyi illetve az erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai részeket. Aztán jött a koronavírus, ami az egészet felülírta, Kárpátaljára egy, Erdélybe fél éve el sem jutottunk.
– Tudomásunk szerint számos Hazajáró baráti klub alakult az évek során nagyország szerte. Mit tudhatunk meg erről, no meg arról, hogyan igyekeznek élő kapcsolatot tartani a műsorfolyam leglelkesebb nézőivel. Illetve az is érdekes, hogy van-e tudomásuk olyanokról, akik a nyomdokukba léptek családi, baráti csoportokban?
– A Hazajáró nagyon gyorsan népszerű lett, hisz hiánypótló műsorról van szó. Szinte egy mozgalom nőtt a műsor köré, amely arra sarkallt bennünket, hogy 2015-ben megalapítsuk a Hazajáró Honismereti és Turista Egyletet. Célunk, hogy ha egyszer véget is ér a televíziós hazajárás, ez az egyesület vigye tovább annak szellemiségét, lelkiségét. Ma már számos pilléren nyugszik ez a mozgalom: túrákat szervezünk Kárpát-medence szerte, amelyek sok túrázónak nyújtanak lehetőséget, hogy felkeressék az általunk bejárt helyeket, megismerjék a helyi túravezetőket, akik a filmben is kísértek bennünket. Közben Hazajáró pontokon tudnak kedvezményesen megszállni, sőt, ha elegendő túrát teljesítenek, akkor a Hazajáró Kupát is megkapják. Az Egylet tehát egybefogja nem csak a nyomunkba eredőket, hanem a filmjeinkben szereplő honismereti vezetőket is, ez által generálva a kárpáti turizmust. Képletesen szólva, a Hazajáró 2011-ben egy fiatal facsemete volt, amely mára egy terebélyes tölggyé fejlődött.
– Ketten is váciak a stábból, így adódik a kérdés, hogy vajon helyben ugyancsak vannak követőik – nem csupán virtuálisan, a képernyő elé ülve a kéthetenkénti epizódokra?
– Valóban, rajtam kívül az író-rendező, Moys Zoltán is váci kötődésű a csapatból. Együtt alapítottuk 1999-ben azt a Börzsöny Akciócsoportot, amely leginkább a Börzsönyben munkálkodott a hegység megismertetésén, megóvásán. Ez az egyesület ma már a Váci Reménység Egyesület berkein belül él tovább, mint az egyesület természetjáró szakosztálya. A természetjárás napjainkban reneszánszát éli, ennek ellenére a váciak nem ostromolják a Naszály csúcsát, és a Börzsöny is inkább a fővárosiakkal van tele hétvégente. Ezen is szeretnénk változtatni a Reménységgel, ugyanis a turistautak karbantartása mellett leginkább teljesítménytúrák, vezetett túrák szervezésével foglalkozunk, amelyre várunk szeretettel minden váci és Vác környéki túrázót!
– Véget érhet a Hazajáró útja? Meddig tart a műsor?
– 2020 szeptemberéig 277 filmünk került adásba a közmédia csatornáin, és 110 van hátra, ami még 5 évadot jelent. De ahogyan fogalmazni szoktunk, a Hazajáró útja végtelen; ha a film véget is ér egyszer, mi megtaláljuk a módját annak, hogy tovább generáljuk a kárpáti turizmust. Erre szolgál a már említett Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, amely a műsor szellemében igyekszik segíteni az útnak indulókat.
Ribáry Zoltán
***
Für Lajos laudációja a „Hazajáró” című honismereti magazin Magyar Örökség díjra való felterjesztése alkalmából
Dr. Für Lajos történész, volt honvédelmi miniszter méltató szavai, mikor Magyar Örökség díjra terjesztette 2012-ben a Hazajárót, a díjbizottság akkori elnökénél, dr. Hámori Józsefnél:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kuratórium!
Egy különleges TV-sorozatra, a „Hazajáró” című honismereti magazinra szeretném felhívni a tisztelt Elnök úr és a Kuratórium figyelmét, amit a Magyar Örökség Díj odaítélésére érdemesnek találván, tisztelettel tenném meg az erre vonatkozó javaslatomat.
Az egyenként 26 perces, hetente a Duna-TV-n futó sorozatból eddig 36 részlet került adásba. Ez a rendkívül vonzó turisztikai-honismeretinek mondott műsor egyben jellegzetes filmszociográfia is. De a vállalkozás leginkább az oly annyira szükséges nemzeti összetartozást ébreszti, itthon és az elszakított magyarok között és azok köreiben egyaránt. A maga eszközeivel hatásosan táplálja a megmaradásunkhoz nélkülözhetetlen öntudatot.
A sorozatban két fiatal turista elindul, hogy bebarangolják a Kárpát-medencét. Gyalog, stoppal, vonattal, szekéren, kerékpáron, vagy éppen lóháton. És mint a mesékben, mennek, mendegélnek a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Dél- és Muravidék, Őrvidék varázslatos tájain. A turisztikai lehetőségek bemutatása, bejárása mellett azonban rendre számba veszik az elcsatolt területeken mindenfelé fellelhető történelmi emlékeink sokaságát. Mindazt, ami a népközösségünkben mára már hovatovább a teljes feledékenységbe veszik el. Felderítik, és sallangmentes természetességgel tárják elénk a tőlünk elszakított, és tudatosan elfelejtetett múltunkat. Szó szerint: a magyar örökség megannyi kincsét, emlékét mutatják fel; ássák elő a hótakarók alól, a szívet és szemet gyönyörködtető vadregényes tájak bozótosából; falvak, városok templomai, házai, várromok és emléktáblák között barangolva-kutakodva mondják el a nagyszellemű magyarok tetteit. Beszélnek az ott lezajlott történelmi eseményekről, véres csatákról, a színes mondák és legendák világáról.
Miközben megismertetik az emberek mindennapjait, az erőt sugárzó vagy éppen a hulló-töredező magyarság mai helyzetét. Megszólaltatják a szívós értékőrzőket.
A rendkívül dinamikus rendezés, a lélegzetelállítóan lenyűgöző képek segítenek, tájékoztatnak és mozgósítanak. Segítenek megismerni a nálunk soha sehol be nem mutatott tájakat. De mozgósítanak is. Ma már utazási irodák építik be programjaik közé a turisztikai utakat. A film nyomán valóságos mozgalom kezd kibontakozni: felvidéki magyarok indulnak Erdélybe, székelyek csodálkoznak rá a Délvidékre, kárpátaljai csoportok látogatják meg muravidéki testvéreiket. Szinte fölmérhetetlen, mit indít meg ezer éves hazánk zsibbadozó tagjai közt, bent, a lelkek legmélyén.
Őszinte tisztelettel és teljes meggyőződésemmel ajánlom a magyar örökségről szóló, valóban lenyűgöző filmsorozatot és annak mindösszesen 10 főnyi „legénységét”, készítőit a Magyar Örökség Díjra.
Nagymaros, 2012. augusztus 22.
Dr. Für Lajos