Folytatva dr. Bóth Jánossal megkezdett sorozatunkat, interjút kértünk dr. Néveri Istvántól, ismert váci közéleti személyiségtől, a legutóbbi helyhatósági választás polgármester-jelöltjétől, hogy mondja el a véleményét a jelenlegi városi közéletről.
Legutóbb a város választópolgárai megismerhették egy elkötelezett, baloldali politikus véleményét. Váci közéletünk jobboldali szereplőjeként Ön hogyan vélekedik a városban zajló politikai folyamatokról?
Túlságosan aktív szerepet a váci közéletben nem vállaltam a választások óta, de az biztos, hogy azóta is, miként évek óta, érdeklődéssel figyelem a városban zajló eseményeket és igyekszem folyamatosan levonni a következtetéseket.
Túl sok politikai folyamatot egyébként nem is látok, van egy „Összefogásnak” nevezett koalíció, amely megpróbál talpon maradni és van egy négytagú ellenzéke, amely igyekszik a tisztesség talaján kontrollt gyakorolni.
Más-más okokból mindkét fél korlátozott eszközökkel rendelkezik és ez az építő munkához kevés.
Ha a véleményemet a lassan egy éve felállt városvezetésről kérdezi, talán még rövid az idő véleményt alkotni. Az, hogy tíz hónap alatt nem tették rendbe a várost – miként azt ígérték –, azon nincs mit csodálkozni, talán még erre kevés volt az idő. Minden újonnan felálló vezetésnek illik időt adni.
Az azért már látszik, hogy nagyívű fejlesztéseket nem fognak egyhamar megvalósítani, de még csak tervezni sem, őszintén, ezen sem csodálkozom. Inkább az fájó, hogy még az irányokat sem lehet látni. Illetve, amit látok, azzal nem értek egyet.
Persze én is tudom, hogy mindennek az alfája és ómegája, hogy van pénz, vagy nincs pénz. Azt halljuk, hogy nincs pénz, emiatt persze mutogatnak a kormányra, korábbi városvezetésre, mindenkire, csak éppen elképzeléseket nem látni, hogy majd mitől lesz.
A pénzhiánynál én egy sokkal súlyosabb problémát is látok, ami szerintem hosszú távon teszi majd lehetetlenné az érdemi munkát. A kampány során egyértelmű volt, még akkor is, ha a zászlóra „összefogás Vácért” jelszó volt tűzve, hogy
egy dolog hozott össze embereket, szervezeteket, az pedig a korábbi polgármesterrel és a Fidesz-KDNP pártszövetséggel szembeni ellenszenv. Márpedig negatív oldalról nem lehet elkezdeni az építkezést.
Kígyót-békát kiabáltak a Fördős-érára, a Fidesz-KDNP vezetésre, a kormányra, most pedig nagy a csodálkozás, hogy nem repül a mentőöv? Egy ellenzéki kampányt is lehet kulturáltan folytatni, például tisztességgel, becsülettel elismerni a korábbi vezetés munkáját, amelynek hátterében aztán az éles kritikák is hatásosabbak.
Amint látom, ez egyébként nem váci sajátosság, amíg egy dolog tart össze ellenzéket, a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor utálata, addig biztos nem lesz sem munkaképes, sem eredményes.
Említette a kompromisszumképesség hiányát a mostani városvezetésnél. Ön milyen konkrét hibákat vél felfedezni az eddigi munkában?
A napi munkára nyilván nincs rálátásom, így erről véleményt sem kívánok mondani. Csak a sajtóból értesültem, de butaságnak tartom például mind a színház, mind a sportcsarnok támogatásának visszautasítását, mert ezek – tudtommal – már megnyert pályázatok voltak.
Nem tudom, hogy a jelenlegi városvezetés vette-e a fáradtságot, felvette-e a kapcsolatot az illetékes minisztériummal, államtitkárral, akárkivel, hogy mi legyen ennek a két pályázatnak a város szempontjából optimális megoldása? Vagy csak tényleg annyi történt, hogy született egy döntés, és bejelentették azt, hogy nem kell?
Ha az az indok, hogy azért utasítottak vissza ötmilliárdot, mert ha megépül a sportcsarnok, nem tudja a város fenntartani, az a világ ostobasága. Én azt csináltam volna, hogy nemhogy visszautasítom az ötmilliárdot, hanem szerzek mellé még ötöt.
Az öt persze nyilván túlzás, de mutatja a szemléletbeli különbséget. Aztán körülnézek a városban és keresek néhány rátermett embert – politikai nézeteiktől függetlenül – akik jobban értenek egy sportcsarnok hasznosításához.
A színház ügye ugyanez. Ha jól olvastam, akkor a régi színháznak tizenöt alkalmazottja volt, most van talán öt? Ebből nem lesz színház! Beszéltek árokbetemetésről a választás után és a legelső intézkedések egyike, hogy
kitiltják a Polgári Esteket a színházból! Milyen alapon? Azért, mert valakinek más a véleménye, akkor betiltjuk, kitiltjuk, ellehetetlenítjük? Teszik ezt a szólásszabadság liberális bajnokai?
Ha azt akarjuk, hogy ez a város A-ról B-re jusson, akkor ezt csak közösen lehet megtenni, senkit nem kizárva. Most szegényebbek lettünk egy sportcsarnokkal, a nemzet 2003-as sportvárosa ezt nem engedhette volna meg magának. És ha így haladnak a dolgok, egy színházzal is szegényebbek leszünk.
Mindig pénzhiányra hivatkoznak. Indokoltnak látja ezt az örökös siránkozást?
Ha tényleg üres a kassza, az valóban nagy gond. De könyörgöm, lássunk már valami koncepciót, valami tervet, elképzelést, bármit, hogy miként lehet a városba csábítani például olyan cégeket, amelyek iparűzési adója növelné a város bevételét! Megjegyzem, ilyet korábban sem láttunk. Ha idetelepül egy termelő üzem, az munkahelyet is jelent, ha többen dolgoznak, többen tudják igénybe venni a városi szolgáltatókat, ha ők többet dolgoznak, többet tudnak költeni is, iparűzési és más adókat fizetni és a folyamat gerjeszti önmagát. Hely van Vácon bőven. Ezzel szemben
gyakran azt látom, hogy ha valaki építene, mindig vannak, akik irigységből, rosszindulatból, vagy a jó ég tudja, milyen meggondolásból inkább rombolják azt.
Ezt most nem feltétlenül a jelenlegi városvezetésre mondom, korábban sem volt feltűnően jobb a helyzet.
De hallom azt is, hogy az önkormányzat próbál mindent, főleg ingatlanokat eladni. Ez egyszer el fog fogyni, felélni a város vagyonát pedig öngyilkosság! Egy városi ingatlan-gazdálkodás nem szabad, hogy csak abból álljon, hogy eladunk. Nem tudom igaz-e, hogy összeállítottak egy listát azokról az ingatlanokról, amelyeket feltétlenül el kell adni. Legyen az lakás, legyen egyéb funkciójú ingatlan.
Megengedhetetlen, hogy a városi ingatlangazdálkodás csak abból álljon, hogy eladunk mindent.
Ördögtől való ötlet-e például, hogy egy ingatlan eladásából befolyt összeg bizonyos százalékát csak vagyongyarapításra lehessen költeni? Nem lehet a város ingatlanvagyonát felélni, ez szinte népmesei alapigazság: az aranytojást tojó tyúkot sohasem szabad eladni! A szociális bérlakások eladási szándéka pedig a legdöbbenetesebb dolog, ott – tapasztalatom szerint a budapesti példák alapján – mindig van valami a háttérben.
Magára hagyni azokat, akik szociális bérlakásra szorulnak, ez nem lehet cél!
Többek között a „kitakarítjuk a várost” szlogennel nyerte el a jelenlegi városvezetés választók bizalmát. Ön hogy látja, változott ebben az ügyben valami? Ezen a területen hozott jó intézkedések már rövidtávon is meghozhatták volna a látványos eredményt…
Ha a kitakarítás az utcák, közterületek tényleges takarítására vonatkozott és nem átvitt értelemben használták a kifejezést, akkor én csak minimális munkát láttam. Persze a válasz itt is a pénzhiány lehet, de ahhoz nem kellenek milliók, hogy ha már söprögetnek, vagy füvet nyírnak a városban, azt lelkiismeretesen végezzék, vagy végeztessék el. Tisztelet a kivételnek, mert ilyen is van, de nézzük meg, hogy mennyi lakossági panasz van ebben az ügyben! Akarat kell hozzá. Apróságokon múlik sok minden.
Azt látom, hogy korábban sem volt, most sincs gazdaszemlélet. És ez nem feltétlenül a városvezetőkre vonatkozik, hanem mindenkire, aki bármely hivatásánál fogva kezeli, ápolja, vagy éppen tisztogatja a közvagyont.
Említette előbb, hogy az irányokat a városvezetésben nem lehet látni.
Kapkodást, zavart látok, semmilyen irányt, célt nem tűztek ki.
Túlnyerték magukat és ezzel felvértezve személyes leszámolásokba kezdtek. Szerényebben kell viselkedni.
Az ellenzéket mindenhonnan kiszorították, Pető Csilla kivételével még bizottsági helyeket sem kaptak, a legelemibb városi szokásjogi normákat sem tartották be. Gondolok itt arra, hogy az Ügyrendi Bizottság mindig ellenzéki vezetésű volt, itt ezt sem tartották be.
Nem tartják tiszteletben az ellenfelet, mint ahogy a szélső liberálisok egész Európában teszik. Ez egy rendkívül veszélyes politikai oldal és az Isten mentse meg Magyarországot attól, hogy ezek valaha is hatalomra kerüljenek, mert akkor az országnak vége.
Idegen hatalmak, magukat nagy hatalmúnak gondoló bankok kiszolgálói.
Visszatérve Vácra, a kampányban minden felelősség nélkül ígérgettek, de egy választás sajnos ilyen. Ezzel lehet nyerni. Ez most egy következmények nélküli város, ígérhettek bármit, egyelőre nincs számonkérés. Üres, de hangzatos ígéretekkel kerültek a hatalomba, most várjuk például azt a hatvanmilliárdot is, amit a városba fognak hozni.
A kampányt választói szemmel – ezt el kell ismerni – sokkal jobban csinálták. Volt, aki átlátott a szitán, a többség nem.
Mi van a polgári Váccal? Meghalt, él, tetszhalott?
Meggyőződésem, hogy a polgári Vác él! Ugyanazok az emberek, akik másképpen gondolkodnak, mint a mostani városvezetés, azok továbbra is itt vannak. Nem biztos, hogy mindenki elment szavazni ezek közül, mert ebben a protestben vagy negligálásban benne volt sajnos az elmúlt kilenc év sok tévedése is.
Biztos vagyok abban, hogy ha csak egy hiteles induló lett volna a jelenlegi polgármesterrel és képviselőkkel szemben, akkor kényelmes többségben maradt volna a konzervatív oldal.
A jobboldalon sürgősen ki kell, hogy alakuljon egy megegyezés mind a polgármester-jelölt, mind a képviselők személyét illetően. Ha összeadjuk az előző választáson indult öt jelölt közül a négy konzervatívnak mondható jelöltre leadott szavazatokat, akkor az lényegesen több, mint amit a polgármester asszony kapott.
Most elkövettük azt a hibát, hogy a jobboldal szétdarabolódott, különböző praktikák folytán megosztódtunk. Él a jobboldali, konzervatív város, ők továbbra is így gondolkodnak,
csak sajnos annyira rányomta a megelőző kilenc év a bélyegét erre az oldalra, hogy ez lett az eredmény. Neveket szándékosan nem mondok.
De más kritikát is megfogalmaznék a saját oldalam felé. Amikor a kampány során megkerestem jobboldali potentátokat, tiszteletre méltó váci polgárokat, akik több száz választót puszta megszólalásukkal mellém állítottak volna, bár mindenben egyetértettek velem és támogatásukról biztosítottak, nem álltak ki nyíltan mellettem, mert féltek. Féltek egy kudarc esetén az esetleges bosszútól. Remélem, hogy ilyen közállapotok soha többé nem lesznek Vácon.
Ennek érdekében Vácon a jobboldalt újjá kell építeni!
Ön szerint fel tud-e újra állni a jobboldal, tud-e fiatalítani, le tudja-e az elkopott vezetőket cserélni?
Én elkopott vezetőkről nem beszélnék, mindenkit tisztelek, becsülök, elismerek. De ha valaki nem érzi magáról, hogy nem neki szabták azt a kabátot, amelybe belebújt, ennek is hangot kell adni. Van néhány elszabott kabát a mi oldalunkon is. Ez bizonyára nagyon nehéz lesz.
Új, megfiatalított polgári-konzervatív szervezetek kellenek, mert jelenleg ugyanazok az emberek alkotják, akik az elmúlt két ciklus kudarcáért is felelősek.
Többen kell, hogy legyünk, vezető kell, akit a többség elfogad. Előadásokat, beszélgetéseket, közös programokat kell szervezni, a baráti társaságokat, kisebb közösségeket be kell kötni egy friss szellemű, aktív, politikai irányba.
Nem féltékenynek, vagy irigynek kell lenni, ha valakinek sikerül valami, hanem elismerni, megdicsérni. Ez egy sziszifuszi, lassú, építő munka, amelyben a helyi Fidesz és KDNP alapszervezetnek egyaránt sokkal aktívabb szerepet kellene vállalnia.
Emlékezzünk vissza, az országban ezt a munkát Orbán Viktor 2002-től elvégezte, a polgári körökkel, minden társadalmi réteget megszólítva megmutatta, hogyan kell a jobboldalt „egy a tábor, egy a zászló” jelszavával egységbe forrasztani.
Ma is megvan ez a három és félmilliós szavazó tábor, és megvan Vácon is az ennek megfelelő arányú szavazóbázis. Ha ennek akkor országosan néhány év alatt eredménye lett, városi szinten is már rövid idő alatt látszódnia kell.
Most van itt az építkezés ideje, most kell elindulni és egységbe szervezni a széthullott váci jobboldalt.
Erre égetően nagy szükség van, mert ha nem figyelünk oda, újra kiéneklik a sajtot a szánkból. Van hiba bőven, van feladat bőven, meg kell találni azt a karizmatikus személyt, aki városi szinten megvalósítja az egységet a jobboldalon.
A fiatalok megszólítása nem csak városi, hanem országos szinten is létkérdés, köreikben sajnos kialakult egy olyan nézet, hogy akik az ország jelenlegi vezetői, azokat divat utálni. Nincs mögötte semmi tartalom, nincsenek tények, csak utáljuk. Ennek a valós információhiány az oka, és az is, hogy az elektronikus média gátlástalanul terjeszti a hazugságokat, tényeket vagy elferdítve tár eléjük, vagy olyan környezetben, hogy mindennek más lesz a jelentése. Nézzék meg, mi folyik jelenleg az USA-ban, vagy Európa számos országában. A valós értékeket semmibe véve mesterségesen felhergelt és szándékosan lebutított fiatalok törnek, zúznak, és azt sem tudják, hogy miért teszik. Nem a saját véleményüket hangoztatják, hanem amit mondatnak velük.
Akár tetszik, akár nem, kimondom: vannak a világban olyan körök, akiknek nem áll érdekükben a nyugodt, erős kiegyensúlyozott és békés társadalom. Számukra veszélyes a nemzetállam, mert öntudatos, erős és tisztességes embereket nevel. Anarchiát, káoszt, vírust kell terjeszteni, mert csak egy legyengített állam fog kölcsönt felvenni a nagybankoktól.
Térjünk vissza Vácra. Ön szerint szükség van-e három alpolgármesterre?
A kampányban arról volt szó, hogy megszüntetik az addigi kettő alpolgármesteri tisztséget és egy marad. Ehhez képest három van. Hát, ezt ítélje meg mindenki, ahogy gondolja, s főleg azt, hogy ez miért alakult így… Egy ekkora városnak nem kell három alpolgármester, az biztos!
Sokak véleménye szerint ennél antidemokratikusabb városvezetés még nem volt Vácon. Egyetért velük?
Gyakorlatilag csak a VácOnline maradt, mint ellenzéki sajtó, minden egyéb orgánumot megszálltak. Gondoljunk bele abba, hogyha ezt a mi oldalunk tenné, milyen országos fröcsögés lenne ellenünk. Nekik a szólás- és sajtószabadság csak addig tart, amíg az ő igazukat hallják benne, amikor nem a saját világlátásuk érvényesül, akkor abban a pillanatban megtesznek mindent, hogy nehogy véletlenül eljusson más vélemény az olvasókhoz, nézőkhöz. Mert aki gondolkodni tud, az számukra nagyon veszélyes! Életben kell tartani a VácOnline-t, a Váci Polgárt, létre kell hozni olyan fórumokat, amelyek a mi értékrendünket sugározzák. Ez nem csak pénz, hanem összefogás és akarat kérdése is!
Aztán itt van ez a szájzár-rendeletként elhíresült valami.
Egy olyan polgármester, aki újságíróként a szólásszabadság érdekében – jogosan – mindenhol szót emelt, most retteg a más véleménytől és elhallgattat mindenkit!?
Vagy lehet, hogy nem is tőle származik az ötlet? Közép-európai abszurd! Hibáztatom az országos sajtót, hogy ez nem kapott sokkal nagyobb nyilvánosságot.
Legyen kedves mindenki belegondolni abba, hogy mi történt volna fordított esetben, ha ezt a rendeletet egy konzervatív oldalról megválasztott polgármester adta volna ki? Brüsszelig fröcsögték volna szét, hogy Magyarországon mekkora csorba esett a szólásszabadságon. Ismerek a híradásokból néhány Európa parlamenti politikust, aki soha nem látott szinten esett volna nekünk és mondok valamit: jogosan. De ez a példa is jól mutatja azt a kettős mércét, amit – jobb szó hiányában – a balliberális oldal használ. Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad Marsnak.
Végül röviden térjünk vissza a tavalyi választásokra. Hogyan értékeli, hogy a Jobbik három körzetet is meg tudott nyerni?
Számomra meglepő volt. A jelenlegi jobbiktól mindenképpen. Évekkel ezelőtt még teljesen más volt a Jobbik, egy rövid ideig a legerősebb ellenzéki párt is volt, akkor nem lett volna meglepő.
Egyébként nem titok, hogy a kampány során engem is meghívtak egy beszélgetésre. Természetesen – mint mindenhova, ahová hívtak – elmentem. Közel egyórás beszélgetés volt, úgy 20–25 jobbikos volt jelen, mint utóbb megtudtam, az volt a fő kérdés, hogy melyik polgármester jelöltet támogassák? A beszélgetés végén a Jobbik váci vezetői udvariasan elköszöntek, és abban egyeztünk meg, hogy majd értesítenek az eredményről. Egyikük jelentkezett is még aznap este, és örömmel közölte, hogy úgy döntöttek, engem kell támogatni.
Aztán történt velük valami és másként fordult a világ. Azóta nem beszéltünk. Volt, aki azt mondta erről, hogy az országos vezetés a váciak feje felett döntötte el a dolgot, mint ahogy az az MSZP-ben is történt. És ezek a pártok oktatgatnak demokráciából. Szánalmas!
Ha már az MSZP-t említette, Bóth János néhány kommentelőtől megkapta, hogy egy bukott politikus és ebből fakad csak a sarkos véleménye. Nem tart tőle, hogy kikezdhetik Önt is az interjú után?
Először is megjegyezném, hogy dr. Bóth Jánost messze nem tartom bukott politikusnak. Világnézetünk más, de ez nem ok arra, hogy átgondolatlan jelzőkkel illessük, akár őt, akár bárki mást. Amikor polgármester volt Vácon, akkor is volt szép számmal olyan városi ügy, probléma, vagy feladat, amelyről eltért a véleményünk, most mégis szót értünk. És ne feledjük, párttagságát adta fel azért, mert nem volt hajlandó beállni egy elvtelen sorba.
Ami pedig engem illet, bár határozott és egyértelmű véleményem van mindenről, de ezzel soha senkit nem akartam és remélem nem is fogok megbántani.
Mint már oly sokszor nyilatkoztam más fórumokon is, én mindenkiben azt keresem, ami összeköt, különösen ezt kerestem volna egy város vezetése során is.
Nincs bennem semmi sértettség vagy megbántottság, inkább csak mosolygok magamban mások eltévelyedésein. Egyszer úgy is lesz egy mindennél hatalmasabb fórum, ahol mindenkinek számot kell majd adnia az életéről. Akár hiszünk benne, akár nem. Én feltétel nélkül igen. Én a hatalomért egyetlen elvemet sem adtam fel, vannak, akik nem ilyenek. Az én értékrendemmel nem egyeztethető össze, hogy ha változik a véleményem valamiről, ami nem hiba, vagy gyengeség, ne személyesen közöljem az érintettel. Attól nem leszek kevesebb, sőt…!
Az itt elhangzott véleményeimmel is lehet egyet nem érteni, s ha valaki így érez, kérem, keressen fel és beszéljük meg. De névtelenül, arctalanul kapott bírálatokra nem fogok válaszolni. Bukott politikusnak pedig nem tartom magam, nagyon sokat tanultam a két jelöltség tapasztalataiból. Például azt, hogy kik azok, akikre vakon számíthatok, vagy akikben megbízhatok.
Számomra a polgármesterség nem személyes ambíció volt. Korábban is láttam, most is tudom, hogy mi mindent lehetne, vagy kellene másképp csinálni. Volt, amikor egyenesen feszített a düh, a tehetetlenség, mert tudtam, hogy mit kellene a városvezetésnek lépni, ezzel szemben meg láttam, mennyire dilettáns módon hoznak meg döntéseket. De annyi feladatom, tisztségem van, hogy gyakran a nap huszonnégy órája is kevés.
Bal, jobb… Mára ezek nem meghaladott fogalmak? Hogy látja, nem kuszálódott ez össze az utóbbi időben? Mintha átrendeződött volna a politikai erőtér hazaszeretőkre és nemzetellenesekre…
Ma, ha a klasszikus baloldali intézkedéseket nézzük, akkor azokat a Fidesz-KDNP kormány hozza meg. Gondoljunk a családtámogatásra, a munkahelyek teremtésére, a munkavállalói támogatásokra, a hitel kiváltásokra és még sorolhatnám. Munka alapú társadalmat épít a kormány.
Ezzel ellentétben, amikor magát baloldalinak mondó kormányok voltak, nőtt a munkanélküliség, nőttek az adók, hitelspirálba kergették a lakosság egy jelentős részét, munka helyett segélyeket osztogattak, idegen kézbe adták a legjelentősebb közműveket, tandíj, vizitdíj stb., egyszerűen azért, mert nem a hazájukat szolgálták, hanem idegen banki és egyéb hatalmakat.
Ez a különbség a rendszerváltás utáni évtizedeket végigkíséri,
jelképes számomra, hogy a Horn-kormány alatt börtönöket építettek, az első Orbán-kormány alatt pedig Nemzeti Színházat.
A magukat baloldalnak mondók ma feltétel nélküli kiszolgálói annak a szerencsétlen politikának, ami Brüsszelt is uralja. Tessék választani!
Városi szintre lebontva talán
kezd a városi közvélemény rádöbbenni arra, hogy milyen rossz döntés volt a mások által találó kifejezéssel szivárványkoalíciót hatalomba juttatni,
most szinte többen keresnek meg elkeseredett szavakkal, mint ahányan rám szavaztak. Ezt tapasztalom.
Innen csak felfele lehet építkezni. Akiknek ez tisztségükből fakadóan feladatuk lenne (pl. helyi FIDESZ, helyi KDNP), azoknak óriási a felelőssége! Csak nem tudom, hogy tisztában vannak-e ezzel? Fel kell rázni az apátiából ezt a gyönyörű kis várost. Vác, sok más településhez hasonlóan csak egy kis patkószeg, de ha az elvész, akkor elvész a haza. És ezt egyetlen józanul gondolkodó magyar ember sem akarhatja. Jelenleg vagy a tehetség, vagy a pénz, vagy az akarat hiányzik.
Biztos vagyok abban, hogy Vác jobboldali többségű, s győzelemre vezethető!