Nem szokatlan Önnek, hogy elkötelezett baloldaliként egy konzervatív lap felkérésének tett eleget és nyilatkozik?
Önök kerestek meg. Először hezitáltam, majd az ez évi közmeghallgatás jegyzőkönyvének ismeretében vállaltam az interjút. Amúgy nagyon kényelmes helyzetben vagyok. Egyrészt azok a klasszikus baloldali értékeket képviselő pártok, melyekben én hiszek, ma nem léteznek.
Átvette a helyét a liberalizmus egy meglehetősen egyedi, mondhatnám magyaros formája, ahol a politikai haszonszerzés, helyezkedés, a koncon való marakodás a jellemző. A tehetségtelenség tündöklése zajlik, megfűszerezve hazug, félrevezető kommunikációval.
Az ellenvéleményeket megfogalmazókra önkormányzati állásokkal, bizottsági helyekkel megvásárolt lakájok ugranak, bértollnokok tucatjai fröcsögik vélt igazukat. Ez persze mindkét oldalra igaz. Ebben a helyzetben nyugodtan nyilatkozom, legfőképpen úgy, hogy nem kívánok már politikai szerepet vállalni.
De megkérem Önöket is, ne baloldalizzák a jelenlegi városvezetést, mert ettől olyan messze vannak, mint Makó Jeruzsálemtől.
Választási szereplésük azért nem sikerült elvárásaik szerint….
Ez így igaz. De az elmúlt évet elnézve én személy szerint nem bánom, és azt gondolom, hogy ebben a közegben a többiek sem szívesen dolgoznának, nevükben természetesen nem nyilatkozhatok.
De nézzük meg, hogy mi is történt és hova jutott a város?
Lassan egy éve, hogy összeállt – a váci MSZP és a váci DK tönkretételével – az úgynevezett Összefogás, elfogadottabb nevén a Szivárványkoalíció (DK-Momentum-MSZP-JOBBIK-SZAVAD-Vácért Lokálpatrióta Egyesület).
A Fördős Attila fémjelezte előző vezetés oly mértékben lejáratódott, hogy a váciak többsége protest szavazással leváltotta a helyi FIDESZ-KDNP-s csapatot.
A teljesíthetetlen ígéretekkel manipuláló Matkovich brigádnak – a szivárványosoknak – adtak lehetőséget a választók Vác irányítására. Vác a Fördős csöbörből a Matkovich vödörbe esett.
Azt hiszem, ez a választás volt az, amelyik ráébreszti a választókat arra, hogy döntéseiket alaposabban át kell gondolni.
Mire gondol?
Őszinte leszek. Meguntam azt, hogy egy-egy választás előtt hónapokat töltök el azzal, hogy programot fogalmazzak meg, melynek minden egyes elemét csak abban az esetben hirdetem meg, ha gazdaságilag látom annak megvalósíthatóságát.
Aztán folyamatosan azzal szembesülök, hogy ez szinte nem is érdekli a választót, a pártok által hangoztatott országos jelszavak alapján dönt. Legyen ez a jelszó „gázáremelés”, vagy „csak így győzhetünk”. Ez aztán odáig fajul, hogy a választó utána már nem is kéri számon a kampány során elhangzott ígéreteket, és vevő az ezt elfeledtetni akaró hazudozásra.
Vácon is ezt látja?
Ez egy tendencia, melynek helyi kiteljesedése iskolapélda lehet.
A Váci Szívvel mit csinálna másképp?
Nézzük meg mi történt. A Váci Szívvel egy dolgot ígért – tisztességes városépítést. Ennek az egy ígéretnek a betartásával túlszárnyalta volna a jelenlegi teljesítményt.
De visszafogott, túl kulturált kampányával lemaradt, a civil mozgalomnak csak annyi ereje volt, hogy egy tapasztalt és igen harcos, lokálpatrióta képviselőt, Csereklye Károlyt bejuttatott a testületbe, ahol szinte egyedüliként áll ki a tisztességes, váci célokért.
Vallom, hogy ha ma a polgármestert Néveri Istvánnak hívnák, a testületben konszenzus lenne, és a kormányzattal is kiegyensúlyozottabb lenne a kapcsolat.
Tudomásul kell venni, hogy az ország politikailag két táborra szakadt, gyakorlatilag kiegyenlítettek a viszonyok. Nem lehet semmibe venni a másként gondolkodókat. Lehet politikailag rivalizálni, de ezt hagyjuk inkább a parlamenti választásokra. A köztes időben dolgozni kell.
Ennek nem látja lehetőségét?
A Matkovich vezette társulás megnyerte a választást. Onnantól kezdve a felelősség kizárólag az övék. Az is kiderülhetett volna, hogy én tévedek, és minden a legjobban alakul.
De mára kiderült, hogy tavaly októberben Vác újból tévútra lépett. A nyertesek ígéreteiket azonnal megszegve, revans és bosszú politizálásba kezdtek. Béketeremtés helyett állandósult a feszültségkeltés, a politikai ellenfelek lejáratása, ezzel együtt tehetségtelen, de hozzájuk hűséges emberek pozícióba juttatása.
Soha nem fogják tudni igazolni a harmadik alpolgármesteri státusz szükségességét. Matkovich Ilonát pedig semmi nem jogosítja fel arra, hogy a választási csatlósait a város pénzéből fizesse ki.
De említhetném az ellenzéket megalázó, diszkriminatív tiszteletdíj rendszert, az ellenzéket a bizottságokban mellőző megoldást.
Az önkormányzatiság eltelt közel 30 éve óta nem volt ilyen antidemokratikus kurzus, durván felrúgva a korábbi váci önkormányzati szokásjogot és értékrendet, beleértve még a Fördős-érát is.
A reálpolitika sutba került. Lehet ellenzéki vezetésű egy város, de ezért nem kell – láthatóan az országos nyilvánosságra ácsingózás miatt – elnyert milliárdokat visszautasítani, elnyerhető támogatásokat eldobni (többfunkciós sportcsarnok pályázata, Dunakanyar Színház támogatása). Tárgyalni kellett volna, ellenzéket is bevonva és szép csendben megegyezni Vác érdekében. Gondolják, hogy Gödöllő és Veresegyház is a váci megoldást választotta volna?
S a már meghozott rendelkezések is irritálók, szakszerűtlenek, végig nem gondoltak, nem a lakosság javát szolgálják. A szólásszabadság polgármesteri korlátozása bármilyen politikai meggyőződésű demokrata számára elfogadhatatlan.
A közterület rendben tartása, ha azt a lakosságra terhelik, durván diszkriminatív eseteket szülő helyzetek miatt felháborodást eredményez, mely egyedi megoldásokkal nem kezelhető.
A lakásrendelet folyamatos, nehezen követhető megoldásai egyrészt jogbizonytalanságot okoznak, a bérlakás állomány leépítése pedig a város szociális eszköztárának erőteljes leépítését eredményezi.
Az előbb felsoroltak nem baloldali városvezetést mutatnak, esetleg liberálisnak mondható, és roppant káros.
A városháza sokszor hivatkozik a megörökölt gazdasági helyzetre.
A gazdasági helyzet vonatkozásában az előző időszakra való hivatkozás hiteltelen, mert a jelenlegi városvezetés nagy része az előző ciklusban tagja volt a testületnek, s ha ez alapján nem voltak képben, magukra vessenek, sőt alkalmatlanok a mai pozíciójukra.
Nem vitatható, hogy nem rózsás a pénzügyi helyzet, megsúgom, sosem volt az. A sírás, a vissza- és másra mutogatás a gyenge és gyáva vezetők sajátja. Kell az innováció, az önálló gondolkodás és az erre képes csapat.
A választás után olyan nyilatkozatok voltak, hogy nagy tudású, szuper csapat van, rajtuk kívüliekre nincs is szükség, még a bizottságoknál sem. Hát ez nem érződik a testületi és bizottsági üléseken, pláne a meghozott döntéseknél!
A hivatali apparátus segíthetne, ha nem pártkatonáskodik, és alkotó légkört kellene teremteni az önkormányzati vezetőnek. Erre jelenleg esély sincs.
De ha túl nagy az ego és kicsi a teljesítmény, s ennek kompenzálására a túlburjánzó, hasba is lyukat beszélő kommunikáció lép, akkor nem haladhat Vác ügye.
Világos stratégia és tettek kellenek. A tájékoztatásnak álcázott dumából, a más tollával való ékeskedésből, a mini teljesítmények felpumpálásából elég volt. Dolgozzanak meg a pénzükért, egyébként így nem is segítik az általuk is kitűzött országos célt, a 2022-s kormányváltást. Az eddigi teljesítmény, a vagyonfelélés, a tehetetlenkedés nem a helyi kormányzóképesség bizonyítéka, hanem a sodródásé, a maszatolásé.
Itt álljunk meg egy percre! Ön azt mondta, hogy jelenleg nincs baloldali párt, hanem egy Ön által is elfogadhatatlannak ítélt liberális irányzat uralkodik. Akkor Ön szerint ki lenne méltó a kormányváltásra?
Szerencsére ezzel nem nekem kell foglalkoznom. Nem is lenne korrekt, ha erről nyilatkoznék, mert tudom, hogy rendkívül sok tenni akaró, baloldali gondolkodású, és erre alkalmas ember van, dehogy ma milyen módon tudnak tevékenykedni, arról nincs információm, így felelősséggel nem mondhatok semmit.
Azt azonban szomorú látni, hogy egy valaha kormányzó pártot tehetségtelen vezetői milyen mélységekbe taszítottak, az értékes embereket mellőzték, csak saját pozíciójuk, megélhetésük megtartása a cél, és vezérelvük a problémák elkendőzése. Ennek helyi vonatkozásai is vannak, véleményem szerint a közeljövőben választ kaphatunk rá.
Itt arra a napvilágra került információra gondol, hogy egy helyi önkormányzati képviselő okirathamisítást követett el, és ha jól tudom, az Ön aláírását is hamisították?
Várjuk meg a rendőrségi vizsgálat eredményét.
A tények a következők: több MSZP területi vezető aláírását meghamisítva nagy-összegű pénzfelvételek történtek. Köztük volt az én hamisított aláírásom is, tudomásom szerint több tucat alkalommal.
A problémát évek óta jeleztük az MSZP vezetésének, mely az ügyet különböző indokokkal asztal alá söpörte, ígérgetve a vizsgálatot és a megoldást. A tavalyi választási kampány során tanúsított magatartásukból azonban egyértelműen kiderült, hogy erkölcsi tartásuk nem áll azon a magaslaton, hogy erre számítani lehessen, ezért megtettük a feljelentést.
Amennyiben kiderül az elkövető személye, annak természetesen részemről is további jogi következményei lesznek. Ebben lehet érintett a volt megyei irodavezető, de ezt bízzuk az igazságszolgáltatásra.
Egyébként ezt a tényt is jeleztük a választás során, de a választók figyelmen kívül hagyták. Ennek is van egy komoly erkölcsi tanulsága.
Akkor térjünk vissza a városi ügyekre! Mit tart még kifogásolhatónak?
Sok mindent, most pár apróságra hívnám fel a figyelmet.
A városi utak, játszóterek zöldterületek rendben tartása önkormányzati feladat, az is volt mindig. Egyszerűen nevetséges, hogy pár százezer forintos költségvetésű út felújításon azok az alpolgármesterek díszelegnek, akiknek a havi fizetése többszöröse az adott útfelújításra fordított pénznek, melynek elvégeztetése egyébként is hivatali kötelességük. Ezért kapják a fizetésüket. Ez különösen érvényes arra, amikor nem önkormányzati út felújításával verik a mellüket, és ahol maximum annyi lehet a szerepük (és persze kötelességük), hogy jelzik a hibát a közútkezelőnek. Ha ezért dicséretet várnak, akkor valami nagy gond van az önértékelésükkel.
Arról is érdemes beszélni, hogy bár érthető, hogy a gazdasági hatalom megszerzése elsődleges cél volt, a polgárok egyre kevésbé értékelik a haverok pozícióba juttatását, a baráti – családi cégek foglalkoztatását.
Az, hogy néhány ember politikai – gazdasági pozícióba kerülése után mohósága miatt képes feláldozni Vác jövőjét, véleményem szerint büntető eljárásokban fog realizálódni.
De tekintsünk előre: a Matkovich-féle koalíció a választási kampányban kb. 60 milliárd forintnyi fejlesztést ígért Vácnak. A kormánydöntések, az elvonások miatt pár száz millió forint ebből kiesik. Innentől egyszerű matematika: szeretnénk látni a fennmaradó 59 milliárd forint értékű fejlesztést, melynek időarányos részét minden alkalommal számon fogjuk kérni.