Ki ne ismerné a jellegzetes látképet, ahogy a Duna egy merész kanyarulattal áttöri magát az egykor összetartozó vulkáni hegyrendszer, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny között. Mindkét oldalról ikonikus a látvány, amit sokszor, sokan megénekeltek már. A Hazajáró most annak járt utána, hogy mit rejt a díszes kirakat.
Könnyű volt a dolgunk, hisz hazai pályán mozogtak. Vízen, földön és levegőben, először a Duna bal partjának ismert és ismeretlen helyszíneit járva, keresték a választ: hogyan képes megmaradni a Dunakanyar ősi szelleme, a települések sajátos identitása és arculata a tömegturizmus, a terjeszkedő agglomeráció és a tömeges betelepülés hatásai közepette. Hogy a Duna eme szép zuga ne hajoljon meg a lélektelen, tájidegen eszmék előtt, hanem éppen hogy hozzá idomuljon az, aki turistáskodni vagy élni jön ide.
A Fenyves-hegyről tekintettek le a Dunakanyarra, a Lózsi-völgyön keresztül mentek Verőcére, majd a szomszédos Kismarosra. Börzsönyliget, és a Nagy-Kőszikla után következett útjuk során Törökmező, ahonnan újabb kilátópontok érintésével emelkedtek fel a Hegyes-tetőre. A Remete-barlangot útba ejtve ereszkedtek le Nagymarosra, ahonnan végül kerékpárral Zebegénybe tekertek el.
A „Hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját.
Tekintsék meg e legújabb, csodaszép filmjüket!