Kiss László óbudai és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester után
ezúttal két Pest megyei MSZP-s politikus távozott a szocialista pártból és csatlakozott a DK-hoz az elmúlt hónapokban – tudta meg kedden az atv.hu.
Az értesülést mind az MSZP-ből, mind a DK-ból megerősítették. Végvári Tamás, Aszód tavalyi ellenzéki polgármesterjelöltje, illetve Horváthné Kertész Erzsébet, mint az MSZP utolsó maglódi önkormányzati képviselője távozott az MSZMP utódpártjából.
Az ATV elérte Végvári Tamást, aki azt nyilatkozta, hogy az őszi kampány során a legtöbb segítséget a DK-tól kapta, és a DK aktivitása azt mutatta neki, hogy
„ez a közösség az, amelyik az összefogás legerősebb képviselőjeként a legtöbbet teheti a NER lebontásáért”, aminek a maga részéről „az országgyűlési választásokon, majd a következő önkormányzati választáson is aktív részese kíván lenni”.
De mi lehet a DK sikere?
Ha megtekintik a Republikon friss elemzését, a tanulmány szerzői arra tesznek kísérletet, hogy megfejtsék a DK ezen relatív politikai sikerét, hiszen maguk is meglepődnek azon, hogy
a DK megcáfolja a magyar politika azon ökölszabályát, hogy a pártokból kiváló szakadár politikai alakulatok nem sokáig életképesek.
A baloldali elemzéseiről ismert intézet ebben a tanulmányában arról értekezik, hogy a Fidesz első kétharmados választási győzelme utáni ellenzéki alternatívák közös nevezője a 2010 előtti kormányzás teljes vagy részleges elutasítása volt.
„A 2010-et megelőzően kormányzó MSZP esetében ez a korábbi hibákkal való szembenézést, azok kijavítását jelentette. Az említett időszakot egy személyben Gyurcsány Ferenc testesítette meg.
Az ellenzéki véleményvezérek által gyakran megfogalmazott elvárás, miszerint a volt miniszterelnök „vonuljon vissza a közéletből”, nem történt meg, ellenben 2011-ben többedmagával kihasította az MSZP-ből új pártját, a Demokratikus Koalíciót.
A 2014-es választás előtt létrejövő összefogás listáján szerepeltek az addigra már 4–6 százalékos támogatottsággal rendelkező DK politikusai is. A választás után azonban létszámhiány miatt nem alakíthattak koalíciót, ez csak 2018-ban sikerült.
A 2018-2022-es ciklus második felére pedig a DK már az MSZP-vel, a Momentummal és a Jobbikkal együtt meghatározó ellenzéki párt lett.”
A DK legfőbb üzenete megalakulása óta a NER tagadása, a 2010 előtti alkotmányos rendszer visszaállítása – mert a mostani szerintük nem alkotmányos –, valamint az ellenzéki összefogás volt.
Az Orbán-ellenes népfrontpolitikájuknak nincs víziója a jövőről, hanem sok esetben ügyről-ügyre csupán a kormányzati politika antitézisét fogalmazzák meg:
- segély a munkaalapú gazdaság helyett,
- 7+1 pontos családvédelmi akcióterv,
- határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának ellenzése,
- az EU föderális átalakítása, az Európai Egyesült Államok létrehozása.
Az MSZP mindeközben egyre arctalanabb párt lett, amelyiket nem csak a DK kannibalizálja kívülről, hanem belülről is személyi ellentétek morzsolják fel. A Nagy Öregeket végképp hátrébb húzták a politikai sakktáblán, a tagadhatatlanul jellegzetes arcélű, bár konzervatív szemmel nézve sokszor csak muris Szanyi kapitány magától elhagyta a veres hajót, Botka „Fizessenekagazdagok” László első tisztet pedig anonim matrózok dobták a zavaros vizekbe.
A rendszerváltás édesbús hangulatát idézi a címbeli vicc poénja, amely arról a korról szólt, amikor számtalan előremutató politikai változás után a gazdasági helyzet mégsem sokat változott, a határok megnyílása után pedig sokan attól tartottak, hogy kiürülhet majd az ország. Ebből az időszakból származik a vicc:
− Milyen utasítás lesz a világútlevélben?
− Aki utoljára hagyja el az országot, kapcsolja le a villanyt!
Vajon ki lesz a váci MSZP lámpaoltó Retkes Attilája?
