A világ számos országában más és másféleképpen ünneplik meg a Szilvesztert. Dániában tűzijátékkal, patronok és petárdák robbantásával, Japánban pedig Tokió 108 templomában a harangocskák egyidejű megszólaltatásával. Itthon, és Európa más országaiban pedig az utcára vonuló, trombitáló tömeg és tűzijátékok jellemzik ezt a nevezetes éjszakát. Szerkesztőségünk a következő összeállítással is kíván olvasóinak egészségben, sikerekben gazdag Újévet!
| Az év utolsó napján az Európa-szerte valaha kialakult több ezer népszokás, szilveszteri babona közül számos még napjainkban is él. A zajongás, durrogtatás – például petárda vagy tűzijáték formájában – az ősi hit szerint a gonosz szellemek, démonok, boszorkányok elűzésére szolgált, akik a ház körül ólálkodtak, és meg akarták kaparintani a lelküket. Valamikor a zajkeltés eszköze az ostor vagy a cséphadaró volt. Az asszonyság edényekkel csörömpölve igyekezett elriasztani az ártó szellemeket. Hazai szokásaink közül a szilveszter éjszakai dudálásnak, kerepelésnek tehát a régmúltba visszanyúló hagyománya van. A nagy hang alapvetően mindenütt a rossz szellemeket hivatott elriasztani a háztól – noha a mai generációban már más jelentéssel bír a süvítő tűzijáték és a durrogó petárda. Ma már inkább szórakoztató eszközként vannak jelen a régi szokásokat idéző eszközök és legfőképpen a fiatalabb korosztály körében. | 
|
|
 Tekintsünk egy kicsit ki Európára, hogy miként is ünneplik más országokban az Óév végét, s az Újév eljövetelét! Belgiumban és Olaszországban az óesztendővel együtt a régi bútordaraboktól és használat tárgyaktól is igyekeznek megszabadulni szilveszterkor az emberek, ezért a Rómában vagy Brüsszelben szilveszterező turisták gyakran ócska lábasokba, kiszolgált éjjeliszekrényekbe botolhatnak az utcán. Német földön sok városháza körül sűrű sorokban gyülekeznek az emberek, hogy a toronyban felhangzó dallamokkal köszönjenek el az óesztendőtől. Spanyolországban a gyerekek hajnalban kürtökkel, csörgőkkel ébresztik a felnőtteket. Svájc egyes vidékein a falvak lakossága – ünneplőbe öltözve – ugyancsak kivonul a szabadba, hogy üdvözölje a beköszöntő újévet. |
|
|
| Az egész világ ünnepel | ||
 Latin-Amerika nem egy országának lakói nagy vödrökben előre összegyűjtött vizet zúdítanak az utcákra éjfélkor, amikor megszólalnak a harangok. Így vélnek kiönteni minden bajt, szerencsétlenséget is. Rio de Janeiro szilveszteri karneválját világszerte ismerik. Mexikóban az év utolsó napján ősi szokás szerint ünnepi népviseletbe öltözött indiánok rituális táncai vesznek búcsút az óévtől. A brazíliai Sao Pauloban szilveszterkor futóversenyt tartanak a város főútvonalán; a mezőny az óévben startol és az újesztendőben ér célba. Venezuelában ugyanekkor görkorcsolyázó emberek cikáznak a városokban. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban ilyenkor több millióan összegyűlnek az utcákon és az Óév utolsó pillanataiban együtt számolják vissza a másodperceket az Újév beköszöntéig. A karneváli hangulatban ünneplő tömeget az éjfél elérkeztekor világszerte hatalmas tűzijátékokkal kápráztatják el, és az év utolsó napjának éjszakáján az ünnepi hangulat, a karneváli zsongás „átöleli” az egész földet – a Tonga szigetektől kezdve Japánon, Kongón és Franciaországon át Kanadáig mintegy reményt adva egy békésebb, egészségben és sikerekben gazdag 2019-es esztendőre. |
|
