A közjegyző feladata a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató rendszerének elemeként jogszolgáltató tevékenység végzése. Sokrétű feladatkörére jellemző hogy számos jogszabály szól a hatáskörükbe tartozó eljárások lefolytatásáról. A jogviták megelőzhetőek a közjegyzők pártatlan jogszolgáltatásával. A többnyelvű közjegyzői okiratok létrehozására vegyen igénybe jogi fordító szolgáltatást a későbbi félreértések, hibás fordítások okozta károk megelőzése céljából.
Egyik fő feladatuk a bármely szerződés, társasági szerződés, kölcsön, öröklési, házassági ajándékozási, adásvételi szerződés, jognyilatkozat, végrendelet tartozáselismerő nyilatkozat illetve meghatalmazás okiratba foglalása akár több nyelven jogi szakfordító segítségével.
A közjegyző által létrehozott okirat bizonyító jelentőségű, az általa létrehozott okiratok eredeti példányát tárolja és másolatot ad ki a kérelmező számára. A közjegyző jogosult az aláírás hitelesítésére is emellett a közjegyzői okirat alapjául szolgálhat akár a bírósági végrehajtásnak is.
Ez akár bírósági eljárás nélkül is lehetséges, ha a szerződéses partner nem teljesíti a szerződésben foglaltakat. A legfontosabb jogszabályok a közjegyzői tevékenységgel kapcsolatosan a hagyatéki eljárásokkal, az élettársi kapcsolatokkal összefüggő eljárásokkal valamint egyes nem peres eljárásokkal kapcsolódnak.
A leggyakrabban előforduló nem peres eljárás a közjegyző előtti előzetes bizonyítás a melynek akkor van helye, ha a bizonyítás a per közben illetőleg annak egy későbbi szakaszában már akadályokba ütközne. Ehhez szükséges az is, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály engedélyezze.
Kiemelten fontos, hogy nincs helye előzetes bizonyításnak abban az esetben, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás áll fenn. A közjegyzői nem peres eljárásban igazságügyi szakértő kirendelésére is sor kerülhet, ha egy jelentős tény vagy egyéb körülmény megítéléséhez valamint megállapításához különleges szakértelemre van szükség.
A jogszabály az értékpapír és okirat semmissé nyilvánítását is a közjegyzői nem peres eljárások között szabályozza. A megsemmisült, elveszett vagy eltulajdonított értékpapír annak legutolsó birtokosa, vagy akit az értékpapír alapján valamilyen jog vagy kötelesség illet, kérheti a semmissé tételét közjegyzőtől. Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
A közjegyzői letéttel kapcsolatos eljárás is a nem peres eljárások kategóriájába tartozik. A letéti eljárásban letéteményesként közreműködő közjegyző a letevő kérelmére a letéti eljárást folytat le a közjegyzői letét útján a történő teljesítés céljából.
A közjegyzői letét a bírósági letéttel azonos hatályú. A letétbe helyezett pénzösszeg vagy más érték, értékpapír után kamat nem jár.
A fizetési meghagyásos eljárásról
A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző által lefolytatott peren kívüli eljárás, amely a lejárt pénzkövetelések behajtását szolgálja. Csak pénzkövetelés esetén lehet kérni a fizetési meghagyás kibocsátását. Ha például közös tulajdon megszüntetése a jogvita tárgya, akkor nincs helye a fizetési meghagyásnak.
Ha külföldön élő érintett is szerepel az ügyben a fordítóirodák hivatalos fordítással is az ügyfelek rendelkezésére állnak. Csakis lejárt pénzkövetelés esetén foganatosítható abban az esetben, ha követelés fizetési határideje már lejárt és nem történt meg a követelés kiegyenlítése. Bármelyik közjegyzőnél kérhető a fizetési meghagyás iránti kérelem.
A követelést megalapozó bizonyítékok csatolása nem kötelező, a közjegyző a hatályos jogszabályoknak megfelelő kérelemre kibocsátja a fizetési meghagyást és eljuttatja a kötelezett részére. Az átvett fizetési meghagyást 15 napon belül lehet vitatni írásban, ha ez elmarad, akkor a meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. A jogerős fizetési meghagyás egyenértékű a jogerős bírósági ítélettel. A szabályos kézbesítési kísérlet ellenére át nem vett közjegyzői levél kézbesítettnek tekintendő és ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint az átvett és nem vitatott fizetési meghagyásra.