A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. – Iesus Nazarensis, Rex Iudeae.
Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott…!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: “Nincs már itt, mert feltámadt!”
A dátum évről évre változik. Jogos lehet a kérdés: honnan tudják, hogy mikor kell ünnepelni? Erre a kérdésre egy egyszerű számítással megadható a válasz. Ha megfigyeljük, hogy mikor van az első telihold március 21-e után, az azt következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust, az úgynevezett Utolsó Vacsora után, az Olajfák hegyén. Jézus és tanítványai a Peszach előestéjén a hagyományokhoz híven a Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a Húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Påsk(svéd), Påske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a Húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojást és a nyulat – ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet azok a népek is, akik nem keresztény vallásúak. Mióta világ a világ, az emberek örvendeznek és megünneplik a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, az új élet születését juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése. A “piros”, vagy “hímes” tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal.
Minden kedves olvasónknak:
Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk!
…a Vác Online regionális hírportál szerkesztősége
