Minden eddiginél több honfitársunk dolgozik külföldön, és 2016-ban több, mint 1000 milliárd forintot utalt haza a legkevesebb 400 ezer külföldi munkavállaló. Mindez azt is jelenti, hogy rengeteg pénz érkezik, amely devizaként indul, és vagy a kiinduló pontnál, vagy itthon átváltásra kell, hogy kerüljön.
Amíg nem volt jelentős nemzetközi szinten azoknak az expatoknak a száma, akik nem odahaza dolgoztak, addig nekik a bankok deviza átutalásával kellett beérniük.
Ez a bank – piaci árfolyamnál kedvezőtlenebb – árfolyamán való átváltást, kötelező és nyilván külön költséggel járó devizaszámla nyitást, nem egy rejtett költséget, és több napos utalási folyamatot jelentett.
Egy jó ötlet, és egy kerülőút a határon túli küldéshez
Az egymás előtt megnyíló gazdaságok nemzetközi munkaerőpiacot hoztak létre, és ‘deviza küldés robbanást’.
Az igény honfitársaink körében is nagyon nagy a gazdaságos deviza küldésre, hiszen aki külföldön próbál szerencsét, döntő többségben nem odakint költi el a keresete egészét. Támogatja vele a családját, vagy éppen arra szeretné fordítani az ideiglenes munka gyümölcsét, hogy befektessen, példának okáért ingatlant vegyen odahaza.
Két üzletember, akik mindketten váltani voltak kénytelenek havonta a fizetésüket – egyikük euróról fontra, másikuk fontról euróra – jutott el addig az ötletig, hogy a hivatalos átváltásnál és küldözgetésnél jobban járnak, ha egymás közt cserélik ki a pénzt.
Egy lépéssel továbbgondolva ezt egy ‘peer-to-peer’, egymás támogatására épülő rendszerű startupot hoztak létre, amely a pénzváltást igénylő európai munkavállalók közt ‘forgatja’ a pénzeket.
Ez a vállalkozás volt a TransferWise, az első deviza átváltásra szakosodott cég. Azonnal 10 ezer felhasználóval indultak, ezt persze azóta megtöbbszörözték – és megjelentek a konkurens cégek is .
A TransferWise például 43 országban, 16 devizanemben használható. Európán kívül már vannak döccenők, például az Egyesült Arab Emirátusokba csak ‘befele’ lehet pénzt utalni. Hasonlóan részlegesen működik e cikk írásakor a deviza ki- és beutalás az USA-ba vagy Kínába.
Így jelenleg egy deviza utalás – eltérő ajánlatokat találunk a pénzküldéssel foglalkozó cégek közt – az utalt összeg 0,7 %-a körüli költséggel kivitelezhető (a tranzakciós adó bevezetése előtt, kezdetben 0,5 % volt a legkedvezőbb lehetőség).
Mindeközben a bankok is átalakították a saját ajánlataikat. Ma már jóval kedvezőbb megoldásokat kínálnak deviza utalásra, például lerövidült a tranzakció időigénye. Ha pedig devizaszámlát nyitunk forint számla helyett, a konverziós (átváltási) díjat kikerüljük ezzel, ami 1-1,5% körül mozog. Így viszont devizával fogunk rendelkezni – legtöbbször euróval -, és nekünk kell az átváltásról gondoskodni.
A haza utalt eurót idehaza is befektethetjük, és akkor nem veszít értékéből. Ha váltanunk kell, az utcai pénzváltóknál járunk a legjobban.