Nyakunkon az óraátállítás

Holnapra – azaz 2017. március 26-ára, vasárnapra – virradó éjjel kezdetét veszi a nyári időszámítás – az európai gyakorlatnak megfelelően az időmérő szerkezeteket 2 órakor 3 órára kell igazítani. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval háromszázezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy Magyarországon mióta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. Egyes források szerint már az ötvenes években is alkalmazták az óraátállítást, míg mások az 1980-as esztendőt nevezik az első alkalomnak.

A legújabb számítások szerint az energia fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen mennyit mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Az óraátállítás célja volt még, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.